Fotó: MR/Neubauer Rudolf
Hallgassa meg!Az idei kellemes ősz eleji időjárás miatt augusztus után is tarthatott volna a nyári idegenforgalmi szezon, de Magyarországon az üdülési szokások általában két-három hónapra korlátozzák ezt az időszakot. Szeptember 27-én van a Turizmus Világnapja, ebből az alkalomból nyilatkozott Horváth Gergely, a Magyar Turizmus Zrt. vezérigazgatója.
Csúszásban a nyári szezon
A turizmus fejlesztéséért dolgozó állami tulajdonú cég vezetője elmondta, a belföldi nyári főszezon a turizmus nagyon fontos szegmense, de nem fedi le a teljes egészét. Az eddig rendelkezésre álló adatok alapján júniusban szép növekedés jellemezte az ágazatot, júliusban azonban a hetekig tartó hideg, esős időjárás nagyon negatívan befolyásolta forgalmat. Horváth Gergely szerint a hazai turizmust sajnos két hónapos csúszásban van, jó jel azonban, hogy a legutóbbi hétvégén Balatonfüreden olyan kép fogadta a látogatót, mintha főszezon lett volna, holott más években augusztus 20-án ki szokott ürülni a Balaton-part. A szakember szerint tehát vegyes az idei nyári turisztikai szezon képe.
Horváth Gergely hozzátette, a nehéz gazdasági helyzet, a svájci frank árfolyamemelkedését, valamint az üdülési csekkre 2010 január 1-e óta kivetett adóteher hatását figyelembe véve az idei szezon forgalmának alakulását sikernek könyveli el. A Turizmus Zrt. vezetője úgy véli, kiterjedt médiakampányuk megtette a hatását, fel tudták hívni az emberek figyelmét a turisztikai lehetőségekre, de a további sikerekhez cégüknek hosszú távú építkező munkát kell folytatni.
Nem csak a Balaton lehet sikeres
Horváth Gergely a regionális különbségekről elmondta, vannak pozitív előrelépések abban, hogy az utazók ne csak a Balatont vagy a Velencei-tavat célozzák meg. Kedvező elmozdulás látható például a nyugat-magyarországi területek, illetve az ottani gyógyfürdőrdők népszerűségének tekintetében is. Idén május végéig ezeken a helyeken nagyobb volt a forgalom, mint a hévízi és a balatoni régióban, amire korábban soha nem volt példa. Ugyancsak nagyon dinamikusan növekszik Észak-Magyarország és az Észak-Alföld idegenforgalma is.
A turisztikai vezető azonban felhívta a figyelmet arra, kommunikációjukban nem valami ellen, hanem valami mellett érvelnek, így nem várható el tőlük, hogy a hazai úticélok érdekében megpróbálják lebeszélni a magyar turistákat a horvátországi nyaralásról vagy a külföldi téli síelésről. A Turizmus Zrt. vezetője megjegyezte, Magyarországon az utazások célját tekintve a vízparti nyaralás a második helyen van, az első számú utazási motiváció a lakosság körében még mindig a család-, illetve rokonlátogatás.
Lemaradóban a kisebb, olcsóbb szálláshelyek
Ugyancsak érdekes adat, hogy idén a gazdasági nehézségek ellenére a szállodákban a rekordévekhez közelítő forgalom volt a minőségi szálláshelyeken. A hotelekben nemcsak a külföldiek miatt alakulnak jól a számok. A szállodákban – az első öt hónap adatai alapján – a belföldi forgalom is nőtt, a vendégek száma 5,56 százalékkal volt több, a vendégéjszakák száma pedig 4,5 százalékkal emelkedett. A szállodák bevételei nominálértékben 8,5 százalékkal nőttek.
A más országokból érkező turisták számáról a vezérigazgató elmondta, a külföldi vendégforgalomnál még nagyobb a növekedés. Az első hét hónapban a kereskedelmi szálláshelyeket igénybe vevő külföldi vendégek száma 6,2 százalékkal növekedett, ezen belül a szállodákba érkező idegen turisták száma 8,8 százalékkal emelkedett. A négycsillagos szállodákban pedig 13 százalékkal emelkedett a vendégszámban, ami Horváth Gergely szerint kiváló adat, és az Európai Unióét, sőt a világ átlagát is meghaladó növekedést jelent.
Ami azonban probléma a belföldi turizmusban az az, hogy az alacsonyabb kategóriákban, a magán- és ifjúsági szálláshelyek, illetve panziók estében komoly elmaradás van. „Bár hozzá kell tennem, ez nem Magyarország-specifikus, ez világtendencia: a kereslet a minőségi kínálat felé tolódik el” – mondta Horváth Gergely.
Autó helyett egyre többen utaznak repülővel
Ugyancsak nemzetközi jelenség, hogy a turisták, ha távolabbi úti célt választanak, már nem autóval utaznak, akár tizenöt órát, hanem repülőre váltanak. Autóval illetve busszal főleg két-három órás rövid utazásokat vállalnak a kirándulók, például ezért növekszik dinamikusan a Romániából, Szlovákiából vagy Csehországból érkezők száma – mondta a vezérigazgató, aki szerint a sikerekben része van a Turisztikai Zrt. kampányainak is. „Az egyik legfőbb sikerünknek az idei évben a légi marketinget tartom, amivel hat légitársaságot sikerült a Budapest Airporttal közösen Magyarországra csábítani, valamint Sármellékre és Debrecenbe több kisebb túraszervezőkkel vannak közös járataink.”
Horváth Gergely szerint azonban hozzá kell tenni, hogy Magyarország jelen pillanatban a nemzetközi turisztikai palettán elsősorban Budapestet jelenti, a főváros az, ami a kirándulóknak eladható. „Sármellék és Debrecen esetében jóval nehezebb dolgunk van, ott nem feltétlenül menetrend szerinti járatokkal tudunk tárgyalni, hanem úgynevezett charter, illetve öt különböző túraszervező operátorokkal tudunk megállapodni esetileg” – nyilatkozta Horváth Gergely, a Magyar Turizmus Zrt. vezérigazgatója.
