Fotó: MR/Neubauer Rudolf
Hallgassa megA jövőben engedélyt kell kérni Budapesten az utcazenéléshez és a szórólaposztáshoz. Az ország több városában már engedélyhez kötik ezeket a tevékenységeket, vagy a szórólaposztást egyenesen tiltják, mint például Debrecenben vagy Székesfehérvár belvárosában. Miklós István, Fővárosi Közterület-felügyelet igazgató-helyettese azt mondja, vannak terek, ahol egyre több zenész jelenik meg, a Blaha Lujza téren például egyszerre egy cimbalmos és egy dobos a maga felszerelésével, így nehezebben lehet közlekedni miattuk. Ami a szórólapozást illeti: a Nyugati téri aluljáróban egy nap alatt másfél köbméter szórólapot szedtek össze a közterület-fenntartók.
Marosi Zoltán, az Universitas diákmunkákkal foglalkozó szövetkezet vállalkozási igazgatója egyetért azzal, hogy valamit tenni kell a városban, de az a kérdés, hogy miként kell majd engedélyt kérni. Hogy elég-e, ha a diákot megbízó szervezet intézi az ügyet, vagy a megbízónak is foglalkoznia kell-e vele.
Kérdés, hogy miként ellenőriznek majd. Miklós István azt mondja, tapasztalataik szerint, ha valamit engedélyhez kötnek, az emberek többsége elfogadja a döntést, feltéve, hogy valóban elfogadható a díj, az ügyintézés stb. Az ellenőrzésnek a notórius szabálysértőkkel szemben kell majd fellépnie. A fő feladat: eltüntetni a közterületről az oda nem való embereket.
Előfordul, hogy az utcazenész zavarja a környékbeli lakosokat. Miklós István elmondta, éppen ezért kezdeményezték, hogy zárt térben egyáltalán ne lehessen utcazenélni, és az engedélyhez kötés egyik célja éppen az, hogy egy helyen ne legyen sok utcazenész, tehát így kisebb lesz a zajterhelés is.
Kecskeméten két éve átalányt fizetnek Havasi Sándor, a város aljegyzője elmondja, évi 22 millió forintot hoz a közterület-használati díj. A közterület reklámcélú hasznosítására az önkormányzat egy külsős céggel kötött szerződést, ehhez a céghez tartozik a szórólapozás is. A szórólapozásért egy fő naponta tízezer forintot fizet a belvárosban, a külsőbb területeken kevesebbet. Az ellenőrzést a külsős cég végzi, hiszen az ő bevételéről van szó. Az utcazenészekre a közterület-használat szabályai vonatkoznak Kecskeméten: engedélyt kérnek és szerződést kötnek, a hangosító berendezés használata plusz pénzbe kerül.
Győrben, ahogy Lipovits Szilárd jegyző elmondja, a legdrágább belvárosi övezetben napi 800 forintot kell fizetni személyenként és naponként a szórólapozásért, ehhez szerződést kell kötni, de a városnak ebből komolyabb bevétele nincs.
Budapesten a tervek szerint a szórólapozás naponta háromszáz forintba kerül majd. Hajléktalanok is osztogatnak szórólapot, újságot - a becslések szerint tízből kettő hajléktalan - és a közterület-fenntartók bíznak abban, hogy őket is tudják majd kezelni.
