Fotó: MR/Neubauer Rudolf
Hallgassa meg a Napközben összeállítását!
A legtöbb osztályban ma már természetes az osztálypénz, és a szülők legtöbbször szó nélkül és tetszés szerinti (havi, féléves, éves) eloszlásban fizetik is azt, ha tudják. Az osztálykassza kezelését általában "szakértő" anyukára, apukára bízzák, a pedagógus ugyanis nem szedhet a pénz. A bejövő pénz legtöbbször ma már bankszámlára kerül, így ugyanis minden pontosan nyomon követhető, a kivét, bevét általában költségmentes, ami pedig a legfontosabb, a pénz itt biztonságban van, volt ugyanis már példa arra, hogy az osztályforintok ismeretlen helyre gurultak.
Az általában a szeptemberi szülői értekezleten megszavazott összeget igyekeznek úgy meghatározni, hogy azt mindenki tudja fizetni, ha mégsem, a igyekeznek segíteni, összedobják a hiányzó forintokat, de ha kell, igénybe vehető pályázati, alapítványi pénz is, sok helyen lehetőség van a részletfizetésre, és arra is van példa, hogy a gyerekek maguk szedik össze társuknak a pénzt, például papírgyűjtéssel.
A legnagyobb kiadások természetes a végzősöknél vannak, a ballagás, a szalagavató, a tablókép nagyon sokba kerül, ezért legtöbbször korábban, akár már a kilencedik osztálytól elkezdenek gyűjteni, hogy ez az összeg ne egyszerre szakadjon a családi költségvetésre. A legkevesebb pénzt, körülbelül havi ezer forintot az alsó tagozatban szedik, ebbe általában még beleférnek a múzeumok, kisebb kirándulások, az erdei iskola azonban már biztosan nem.
A kirándulások finanszírozásában nagyon sokat segíthet a már teljes gőzzel működő Határtalanul program is, amelynek segítségével az idei tanévben mintegy 15 ezer hetedikes diák, illetve szakiskolai tanuló mehet határon túli kirándulásra. A kormány 500 millió forintot szánt az ez évi programra, amelynek célja, hogy idővel minden magyarországi iskolás eljusson az állam támogatásával a határon túli területekre.
Utolsó frissítés: 2011-09-14 11:33:53
