Fotó: MTI/Rosta Tibor
Hallgassa meg!Több olyan programot is indított a közelmúltban az AGRYA - Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége azzal a céllal, hogy népszerűsítse, megismertesse a fiatalokkal a vidéki életet, a gazdálkodást.
Egyre idősebek Európa élelmezői
Az Európai Parlament 2011. január 18-án fogadott el állásfoglalást a mezőgazdaság elismerése stratégiai ágazatként az élelmezés biztonság terén címmel. A dokumentum külön foglalkozik a fiatal gazdák helyzetével, és a generációs kérdés kezelését kiemelt feladatként határozza meg az új közös agrárpolitikához kapcsolódóan. Az állásfoglalás megállapította, hogy az európai mezőgazdasági termelőknek csupán hét százaléka fiatalabb harmincöt évnél, ugyanakkor a következő tíz évben négy és fél millió gazda vonul nyugdíjba.
Mikula Lajos, az AGRYA ügyvezető elnöke elmondta, Magyarországon ennél valamivel jobb a helyzet, a harmincöt év alattiak aránya nyolc és fél százalék, de itthon sem fényes a helyzet: a földalapú támogatást igénylők harminc százaléka hatvan év fölötti. A vidéki élet népszerűsítésére szervezet kampányukat – mivel a gyerek kori élményeket különösen fontosnak tartják – , úgy állították össze, hogy az óvodásoktól a fiatal felnőttekig terjedő korosztályok tagjait egyaránt megszólíthassák.
Az agrárium magyarországi jövője kapcsán fontos kérdés, van-e még varázsa a gazdálkodásnak, földművelésnek a hazai fiatalok számára. Nyugaton, így a szomszédos Ausztriában a falusi turizmushoz kapcsolódóan már bebizonyosodott, hogy lehetséges a vidéki élet reneszánszára alapozni egy család megélhetését. A kisebb települések családi vendéglátóhelyein gyakran együtt lehet vajat vagy sajtot készíteni a gazdával, ki lehet próbálni a tehénfejést, aztán a reggeliző asztalnál együtt lehet elfogyasztani a tejet a háziakkal.
Nagy kaland
Ma már Magyarországon is sok falusi turizmusból élő család enged betekintést ház körüli feladataiba, a városból érkező vendégeket pedig örömmel tölti el, ha részt vehetnek ezen munkákban. A Vidék Kaland Program keretében idén nyáron több tucat urbánus környezetben élő fiatal kóstolhatott bele öt nap erejéig a gazdálkodásba. Vass Norbert például egy kunágotai dinnyetermesztőhöz, Süli Ernőhöz került. A városi fiatalember elmondta, a monitor mellől kimozdulni a földekre, a természetbe, mindenképpen nagy kalandot jelent. Nyilatkozata előtt Vass Norbertnek meglehetősen nehéz napja volt: reggel fél héttől este hétig kint voltak a földeken, aztán megérkezett egy kereskedő, és még fél tízig pakolták a dinnyét. „Úgyhogy elég jól aludtam utána” – mondta a fiatalember, aki „igen-igen húzós” élménynek tartja az esőben történő dinnyepakolást. Hozzátette azonban: „Miután végeztünk, egy jó dinnyét megkezdeni, na az azt mondom, hogy egy őszinte, katartikus élmény volt”.
Óvodások is elkezdhetik
A visszajelzések alapján a program többi résztvevője is hasznosnak érezte a részvételt, közösségi portálokon osztották meg ismerőseikkel az élményeiket, képeiket, filmjeiket, így népszerűsítve a vidéki életet. Nemcsak a városi fiatalok szerezhetnek azonban új ismereteket a gazdálkodásról, gyakran már a falusi gyerekek sem tudják igazán, hogyan terem a borsó, a paradicsom vagy éppen a tök. Nekik szólt a tavasszal indult Vesd bele magad! Akció, amelynek keretében a gyerekek maguk ültethettek el haszonnövényeket.
Süli Ernő, a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetségének referense elmondta, a résztvevők, köztük nagycsoportos óvodások maguk kapálták, gereblyézték, öntözték a növényeket. A saját termesztésű borsót, retket beérésük után frissen el is fogyasztották, csak egy keveset hagytak magnak a következő vetéshez.
Második hullám
Mikula Lajos, az AGRYA ügyvezető elnöke elmondta, bár az eredendően városi fiatalok falusi kalandjai is jól szolgálják az ügyüket, de a gazdálkodás jövője szempontjából elsősorban azokra a fiatalokra a számítanak, akik családjuk révén kötődnek a vidéki élethez. Számukra indították a Második Hullám Programot, amelynek lényege, hogy a kilencvenes évek elején indult gazdák gyerekei, a második generáció visszatér a saját közegébe, elkezd azon a tanyán gazdálkodni, ahol született.
Ők azért fontosak, mert annak, akinek semmi köze a vidéki élethez, nagyon nehéz a semmiből virágzó gazdaságit teremtenie. „Gyakorlatilag lehetetlen, eleve bukásra ítélt történet. Hihetetlen mennyiségű beruházást igényel ez a dolog, komoly tudást” – mondta Mikula Lajos.
Utolsó frissítés: 2011-10-28 11:30:04
