Fotó: MTI Fotó: Czimbal Gyula
Hallgassa meg!Olcsó volt, praktikus, sosem kellett érte sorban állni a raktárban, egyszóval ideális alapanyagként kapkodtak érte a művezetők. Fogyott is szépen, építettek belőle mindent. Sportcsarnokot, iskolát, ifjúsági házat. Ám azóta eltelt több mint két évtized és kiderült, a csodaporból kevert matéria - az azbeszt - súlyosan rákkeltő. Ilyen anyagot találtak a békéscsabai ifjúsági házban is, de a felfedezést követő években csak fél megoldást találtak a problémára. Most viszont már nem lehetett tovább halogatni, így megkezdték az azbeszt eltávolítását a házból.
Sem a munkásokra, sem a lakosokra nem lesz veszélyes a békéscsabai ifjúsági ház egészségre káros azbeszttel borított épületének bontása – mondta el Vincze Zsolt azbesztszakértő. Ehhez a bontási területet légmentesen le kell zárni, hogy a mennyezetről lekapart azbeszt szálló pora ne kerüljön ki a levegőbe. A tervek szerint a káros anyagot olyan szűrökkel ellátott, nagy teljesítményű szívóberendezéssel fogják majd meg, amely végül azbesztmentes levegőt juttat a környezetbe.
A biztonságos bontás részeként az épülethez háromzsilipes kamrával ellátott bejáratot építenek, amelynek lesz egy fehér, egy középső és egy fekete része. Az első, vagyis a fehér részben lehet majd átöltözni, és onnan lehet bejutni a bontási zónába. A munkások egyszerűsített szkafandernek tűnő, egyszer használatos, eldobható overallban mennek be a területre. Amikor már teljesen becsomagolták az ifjúsági ház azbeszttel borított színháztermét, füstpróbával tesztelik, hogy kijuthat-e káros anyag a bontási területről. „Füstgépeket fogunk használni, olyan füst lesz itt bent, hogy az ember két-három centire nem tud ellátni a saját arca elől” – mondta a szakértő, aki hozzátette: ahol a légnemű anyag kijön, ott tömítik a réseket.
Vincze István szerint azért kell különös körültekintéssel eljárni, mert ha az ifjúsági házba beépített azbeszthez hasonló anyag kiszabadul a környezetbe, az ökológiai katasztrófát okozhat, illetve károsítja a környéken élők és közlekedők egészségét. Ugyanezen okokból az is fontos, hogy az elbontott anyagot később biztonságosan kezeljék.
Veszélyt jelenthetnek azonban az úgynevezett feketebontók, akik vésővel, kalapáccsal állnak neki egy-egy épület szétszedésének, miközben az esetleges azbesztes részek szemmel nem ismerhetők fel. A szakértő hozzátette, csak bevizsgálás után állapítható meg, hogy annak idején a kivitelezők a házak mely részén használták a káros anyagot.
Az azbesztmenetesítést is érintő szabályokon keményíteni kellene, legalább olyan szigorú rendelkezésekre lenne szükség, mint amilyenek az Európai Unióban vannak, hogy minden esetben szakszerűen történjen a káros építőanyag eltávolítása – véli Vincze István. „Ez az iparág Magyarországon még nincs felépítve. Véleményem szerint a jogi háttér sem megfelelő ehhez, így aztán nagyon sok cég veszi a bátorságot magának, és elkezdik a bontásokat végezni” – mondta az azbesztszakértő.
Utolsó frissítés: 2011-10-05 13:42:06
