Luxusfogások a szemnek, vacak ételek a szájnak

Fotó: Flickr/Kruder396Fotó: Flickr/Kruder396
A gasztronómia ugyanolyan szerves része kultúránknak, mint a zene, a nyelvi sajátosságok, vagy a művészeti és tudományos örökségek. A globalizáció hatással van a konyhaművészetre is, miközben sokan fáradoznak azon, hogy megmentsék az utókornak a nemzeti értékeket.

Hallgassa meg!

Bár a külvilág gyakran és szívesen élcelődik a brit konyha minőségén, nem biztos, hogy igazuk van. A Kossuth Rádió londoni tudósítójának tapasztalatai szerint a szigetországban számos helyen lehet remek alapanyagból, remek szakemberek által frissen elkészített, pompás brit ételeket kapni. Ez vidéki fogadókban, isten háta mögötti éttermekben éppúgy előfordulhat, mint elegáns londoni vendéglátóhelyeken, miközben Párizsban vagy Budapesten is lehet kapni csapnivaló ételeket.

Csak a britekre jellemző indiai konyha

Joggal feltehető azonban a kérdés, mi is valójában a brit konyha egyik jellegzetessége, hogy minden külső hatást integrál. A londoni Soho kiváló kínai éttermei legalább annyira a brit mindennapokhoz tartoznak, mint a miden sarkon megtalálható, olcsó indiai „take away” vendéglátóhelyek. Az elvitelre főző kisvendéglőknek is köszönhető, hogy a britek kedvenc étele éppen a chicken tikka masala – amely egy fűszeres csirkehúsos fogás – , valamint sok más indiai ételt is előszeretettel fogyasztanak.

Ez olyannyira igaz, hogy a britek lassan lekörözik Indiát, ha indiai ételekről van szó. Ha a dél-ázsiai ország nem szervezi át és javítja drasztikusan mezőgazdaságát, Nagy-Britannia lesz a minőségi indiai konyha központja – figyelmeztet az egyik helyi, Michelin-csillagos indiai étterem tulajdonosa, aki úgy véli a szigetországgal ellentétben, Indiában hiány van kiváló minőségű alapanyagokból. A Nagy-Britanniában működő indiai éttermekben készített fogások ízvilága, összetevői gyakran önálló fejlődés eredményei, nem teljesen azonosak az ázsiai szubkontinensen készített hasonló ételekéivel. Az elegáns londoni étterem séfje elmondta, a vendéglátóhely soha nem vitt autentikus indiai konyhát, sokkal inkább nevezhető brit-indiainak, mint csak indiainak.

Vacak falatok a szájba, luxusételek a szemnek

Éppen a sztár séfeknek, illetve a tévében megjelenő képviselőiknek köszönhető az a paradoxon, hogy a britek a főzős műsorok és azok házigazdáinak rajongói, millió számra veszik szakácskönyveiket, csak éppen főzni nem főznek. Miközben az átlagember a képernyőn lelkesen nézi a gasztronómiai luxusalkotásokat, fél főzőkanalat a kezébe venni, inkább veszi a pizzát, a hamburgert, a gyors éttermek vacak minőségű ételeit. Éppen ez ellen a hirdetett harcot Jamie Oliver sztárszakács, aki az alapoktól kezdve, az iskolai ebédek megreformálásával kezdené a küzdelmet szerinte ugyanis, ha elhízott, hamburgeren élő gyerekeket nevelnek a szülők, akkor a beteg felnőttek társadalmában semmilyen konyhának nem lesz becsülete.

Jamie Oliver szerint azonban a táplálkozás javítását nehezíti, hogy a családoktól az iskolákon át a politikusokig nagyon nagy az ellenállás a változásokkal szemben. A séf szerint érdekes pillanatot élünk, az emberek tanácstalanok, őrlődnek a kényelmes készételek és a hagyományos értékek közt, amit még az anyák és nagyanyák főztje képviselt. A sztárszakács szerint a lényeg, hogy ha valaki megtanul főzni, olyan luxustudás, amely pénzen meg nem vehető. Jamie Oliver és a kampányban részt vevő többi mesterszakács abban is egyetért, hogy hívjuk azt fúziósnak, high-technek vagy nemzetinek, a konyhaművészet jövője csakis egészséges és minőségi lehet.

Ősi fúziós konyha a magyar

Ha úgy vesszük, a magyar a világ egyik legelső és nagyon összetett fúziós konyhája. A hazai gasztronómiát, többek közt a reneszánsz idején beszivárgott olasz hatások, majd az oszmán hódítást követően a török ételek alakították. Később jelentős volt a francia konyha hatása is, amely elsősorban Marchal József királyi szakácsmesternek köszönhető. A nagy tudású szakember III. Napóleon francia császár konyhafőnöke volt, majd hazatérve olyan egyéniségeket nevelt ki a magyar vendéglátás számára, mint például Dobos C. József. Általuk a magyar konyha nem mereven vette át a francia szakácsiskola tanításait, hanem finomérzékkel igazította azt a hazai közönség ízléséhez, anélkül, hogy a hazai gasztronómia vesztett volna eredeti, nemzeti jellegéből.

A magyar vendéglátás jövője is biztató – véli Szulló Szabina, az első olyan hazai konyhafőnök, akinek az étterme megkapta a szakma legnagyobb elismerésének számító Michelin-csillagot. Egyre jobb éttermek nyílnak, ahol a kreatív szakácsok megmutathatják, mit tudnak, és a saját elgondolásaik alapján tudják irányítani a konyhát.

A szakember elmondta, éttermük esetében a lényeg, hogy a fogásaik egyediek legyenek és jó alapanyagból készüljenek. A Michelin-csillagos magyar vendéglátóhelynek emellett kiemelt célja, hogy a hagyományos hazai ételeket a modern konyhai technológiák alkalmazásával és minőségi összetevőkből elkészítve, új köntösben mutassa be.

Utolsó frissítés: 2011-09-08 14:31:02




MR1 Kossuth Radio> Hírek > Magazin > Luxusfogások a szemnek, vacak ételek a szájnak >