"Egyre többet beszélnek a nukleáris energia reneszánszáról, ám gyakorlati lépéseket érdemben Kínán kívül sehol nem tesznek" - mondta Steve Kidd, a WNA stratégiai igazgatója. Ennek egyik oka az lehet, hogy egy atomerőmű felépítése rendkívül tőkeigényes: egy standard típusú, egy Gigawatt (1000 Megawatt) teljesítményű erőmű létesítési költsége kétmilliárd dollár körül van. A magas kezdeti terhek után azonban a működtetési költségek annyira alacsonyak, hogy az erőművek hosszú évtizedekig jelentős hasznot hoznak. Az első erőmű felépítése mindig magasabb költséggel jár, de a további létesítményekhez már kevesebb befektetés szükséges.
Az atomerőművek építésének fő problémáját a közvélemény elutasítása jelenti. Kína és Oroszország ugyan új erőművek építésére készül, ám egyikük sem híres az atomenergia hasznosításának biztonságos voltáról. Franciaország, amely energiaszükségletének 80 százalékát nukleáris erőművekkel fedezi, szilárdan elkötelezte magát a hasadóanyagból nyert energia mellett. London éppen azt fontolgatja, hogy – egy kivételével - valamennyi atomerőművét modern, új generációs egységekre cseréli, a meglévők ugyanis 20 éven belül annyira elöregednek, hogy be kell őket zárni. A döntést viszonylag sürgősen meg kell hozni, hiszen az elektromos áram 18 százalékát atomerőművekből nyerik a szigetországban.
A környezetvédelmi szakemberek ugyanakkor a nukleáris hulladékkal járó veszélyekre és a megoldatlan biztonsági kérdésekre figyelmeztetnek.
(MTI)
