Hallgassa meg!
A bulvár sokak számára szitokszó, színes, de értéktelen mese, vájkálás mások magánéletében, holott nem más, mint a tömegmédia, a tömegek megszólításának a nyelvezete – mondta a Kossuth Rádió kedd délelőtti műsorában a Story magazin főszerkesztője. Ómolnár Miklós úgy látja: sok árnyalata van a műfajnak a valóságshow-k hőseinek magánéletének boncolgatásától a politikai bulvárig. A legnagyobb kihívást abban látja, hogy az újságírónak rá kell éreznie, éppen mi érdekli az olvasókat.
A szociológusok többségének az a problémája a bulvárral, hogy a magánéletet teszi közüggyé, a jelentéktelenből jelentőst csinál, és ezáltal a közügyektől eltereli a figyelmet valami más felé – magyarázta Zsolt Péter médiaszociológus. Érdekességként említette, hogy nyugaton inkább a baloldali értelmiség bírálja a sajtónak ezt a formáját, nálunk a konzervatívok. Hozzátette: kétségtelen, hogy a sajtótörténetben jelentős szerepet játszik a bulvár, amit lehet etikusan és etikátlanul is csinálni.
Vannak etikai szabályok, amelyeket be kell tartani – ismerte el az RTL Klub programigazgatója. Kolosi Péter szerint inkább a nyomtatott sajtóra jellemző, hogy helyet ad olyan eseményeknek is, amelyeknek nincs sok közük a valósághoz. A televízióban viszont lelepleződik a manipuláció, ha nem tudják képpel és nyilatkozattal alátámasztani a hírt. Az embereket a történetek érdeklik, ezért fogyasztják a bulvárt, és ezért nézik a valóságshow-kat és a Barátok közt epizódjait is – húzta alá Kolosi Péter.
Modern mítoszokat épít a bulvárHosszú út vezet az ókori római falfirkáktól a modern bulvársajtóig. Az első bulvárlapnak tekinthető kiadvány, a Berliner Zeitung 1877-ben jelent meg először. Kezdetben kizárólag utcán lehetett kapni, innen az elnevezés. | Szonda előzetes: 25 év után újra originális magyar gyógyszer2012.05.26. 14:59
|




