Mennyi munka várható el egy családanyától?

Fotó: Flickr/EraPhernaliaFotó: Flickr/EraPhernalia
A magyar nők végzik a házimunkák nagy részét – tartja a hölgyek körében a szóbeszéd, amit tudományos kutatások eredményei is alátámasztanak.

  Hallgassa meg!

A kormány tudatformáló kampányt indított, amellyel a férfiakat több házimunkára ösztönözné. Fűrész Tünde, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) családpolitikai főosztályának vezetője elmondta, a cél alapvetően az, hogy felhívják a figyelmet arra, a nők és férfiak társadalmi egyenlősége mennyire fontos a harmonikus családi élethez és munkahelyi légkörhöz.

Legalább közelíteni az egyensúlyhoz

A főosztályvezető elmondta, az eddigi visszajelzések alapján úgy érzékeli, nagyon sok olyan férfi, illetve apuka van, akire hatott a kampány. Főként az interneten, a kampány részeként, terjedő vírusfilmet tartja hatásosnak a Nefmi munkatársa. Fűrész Tünde szerint talán többen elgondolkodnak azon, milyen mértékben vesznek részt a családi munkamegosztásban, mennyit vállalnak a közös teendőkből amellett, hogy a munkahelyükön is helyt kell állniuk.

A Nefmi munkatársa elmondta, a kormányzat álláspontja, hogy a férfiaknak és a nőknek is ki kell venniük a részüket a munkából – nem biztos, hogy azonos mértékben - a háztartásban, a gyereknevelésben és a munkahelyen is. A minisztériumi főosztályvezető úgy véli, ma már, amikor több a magas iskolai végzettségű nő, mint férfi, nem várhatjuk el, hogy a feleségek otthon maradjanak - ők is szeretnének dolgozni. Azt sem várhatjuk el, hogy csak a férfiakra nehezedjen a súlyos elvárás, miszerint csak nekik kell munkahelyen dolgozni, csak az ő feladatuk megteremteni a család anyagi biztonságát. Az a cél, hogy a háztartási teendők, a gyermeknevelési és munkahelyi feladatok tekintetében is legalább közelíteni lehessen az egyensúlyhoz – mondta Fűrész Tünde.

Gyakran elhangzik, hogy a nemi szerepek megítélésében meglehetősen konzervatív a magyar társadalom, ugyanakkor a Nefmi munkatársa szerint a fiatalabb korosztályokban már nem kérdés, hogy a szülői szerepeket meg kell osztani. Fűrész Tünde azt mondta, az olyan húszas-, harmincas éveikben járó apukák közül, akik elhatározták, hogy családot alapítanak, nem nagyon találkozott a gyermekneveléssel járó feladatoktól elzárkózó apukákkal. Európában is látható a tendencia, hogy ahol a nők dolgoznak, ott sokkal több gyermek születik. Ahhoz azonban, hogy egy nő dolgozni tudjon a gyermekek mellett, szükség van az apukákra is.

Jótékony hatása lehet a mosogatógépnek

Pongrácz Tiborné, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Népességtudományi Kutatóintézetének igazgató-helyettese szerint hosszú távra tekintve talán lehet ösztönözni a férfiakat, hogy a házimunkából nagyobb részt vállaljanak, de egy erre ösztönző kampány hatása rövid távon nem biztos, hogy jelentkezik. Függetlenül azonban attól, hogy van-e vagy nincs kampány a gyermeknevelés területén óriási változások történtek generációról generációra. Az igazi problémát a házimunka megosztása kapcsán nem is a gyermeknevelésben való részvétel mértéke jelenti, mert utóbbiban a férfiak általában részt vesznek. A főzésre, mosogatásra, takarításra azonban általában nehezebben kapacitálhatóak a férfiak.

Pongrácz Tiborné elmondta, kutatásuk szerint azokat a házaspárokat tekintve, ahol a nőnek magas az iskolai végzettsége – ez általában a férfi magas iskolai végzettségével is jár – nincs elmaradás nyugati, például a francia társadalomhoz képest. Az igazi különbség az alacsonyabb iskolai végzettségűeknél jelentkezik, ahol tradicionálisabb a családon belüli munkamegosztás. A gazdagabb társadalmakkal való összehasonlításhoz azonban hozzátartozik, hogy – például - könnyebb a koszos edényeket betenni, kivenni egy mosogatógépbe, mint odaállni a csaphoz és kézzel súrolni, törölgetni. Franciaországban százból ötven háztartásban van mosogatógép, Magyarországon százból hatban, és ezen utóbbiak nagy része is az értelmiségi, illetve diplomás családok otthonaiban találhatók.

Az, hogy mennyire okoz feszültséget egy ember életében a munkahely és a család összeegyeztetése, illetve, hogy a munkahelyi kötelezettségek mennyire korlátozzák az otthoni feladatok elvégzését, nincs nagy különbség a férfiak és a nők között. Mindkét nem tagjai azt mondják, hogy bizony a család terhére végzik el a munkahelyi feladatokat, ami stresszt okoz férfiaknak és nőknek egyaránt.

Közel Olaszországhoz, távol Skandináviától

A háztartáson belüli munkamegosztás és a demográfiai folyamatok összefüggése kapcsán a Népességtudományi Kutatóintézetének igazgató-helyettese megerősítette, az európai vizsgálatok azt mutatják, a női-férfi egyenjogúság szempontjából jobb eredményeket produkáló országokban, például Skandináviában több gyermek születik. Az alacsony születésszám Olaszországban részben összefügg azzal, hogy nincs elegendő számú gyermekintézmény. Itáliában a nők szerepének hagyományos megítélése nagyon erős, nem kapnak segítséget sem otthon, sem az államtól, így választaniuk kell a család és a karrier között.

Magyarországon az olaszországihoz hasonló eredmények jöttek ki a vizsgálatokból, de az is kiderült, hogy a nemi szerepfelfogások változóban vannak. 2000-ben még a megkérdezettek majd háromnegyede úgy vélte, az a helyes, ha a férfi keresi meg a család megélhetéséhez szükséges pénzt, a nő pedig otthon van a gyerekekkel. Igaz, ugyanakkor a döntő többség azt is fontosnak tartotta, hogy a nők dolgozhassanak. 2009-ben a válaszolóknak már csak kevéssel több mint ötven százaléka tartotta úgy, hogy a férfi feladata a család eltartása, a nőé pedig az otthoni teendők elvégzése.

Utolsó frissítés: 2011-05-12 10:47:17




MR1 Kossuth Radio> Hírek > Magazin > Mennyi munka várható el egy családanyától? >