Fotó: mem
Hallgassa meg!Horgászok és természetvédők is egyetértenek abban, hogy a kormoránok állománya az indokoltnál nagyobbra duzzadt.
Alapvető probléma azonban nem a hazánkban költő három-négyezer madárral van, hanem azzal a több tízezernyi kárókatonával, amelyek a Balti térségből és Észak-Európából jönnek hozzánk, meg a tengerekben a lehalászás miatt már nem találnak elegendő táplálékot – mondta az Oxigénnek Schmitt András, a vidékfejlesztési minisztérium természetmegőrzési főosztályának főosztályvezető-helyettese. A madarak a halastavakon koncentráltan nagy mennyiségű halat találnak, ami terített asztalt jelent számukra.
Magyarországon a kárókatona nem minősül védett fajnak. Ugyanakkor az Európai Unióban a madárvédelmi irányelv alapján minden vadon élő madár, amely természetes állománnyal rendelkezik az Európai Unión belül, az bizonyos szintű alapvédettséget élvez, ezért Magyarországon úgynevezett közösségi jelentőségű fajjá nyilvánították.
A vonatkozó 2003-as környezetvédelmi miniszteri rendelet szabályozza azt is, hogy a kárókatonát milyen esetekben lehet gyéríteni, riasztani, ha gazdasági károkat okoz. Eszerint szeptember 1. és január 31. között a védett természetei területeken és a különleges madárvédelmi területeken (ennek része a Natura2000 hálózat) kívül lehet külön engedély nélkül is gyéríteni a madarakat – ezt a vadászatra jogosult vagy a halászati őr teheti meg.
Lévai Ferenc, a Sárréten működő Aranyponty Zrt. vezetője azt mondja: a tógazdaságokban ez többé-kevésbe valóban megoldást jelent, de a közvizeken, a Dunán, Tiszán már bonyolultabb a helyzet. Kell ugyanis a helyi vadásztársaság engedélye, és a költségeket is fizetnie kellene valakinek. A vadászok számára ugyanis a kormorán értéktelen madár, a napi több tízezer forintos lőszerszámlát pedig a horgászok nem tudják kifizetni. A vadászatra jogosult a haszonvadak által okozott kárért helyt áll, de a kormoránnak nincs haszna, ezért senki nem akarja vadászni. A védett állat kártételéért senki nem tartozik fizetéssel – védeni védjük, de enni nem ad neki senki, csak a tógazda – mondja a sárréti társaság vezetője.
A kárókatona egy tengeri halászatra specializálódott állat, amely ellen a hazai halak nem tudnak védekezni. Ötven méter mélyre tud merülni, feldúlja a téli vermelőhelyeket – mondja a szakember, aki szerint naponta legkevesebb tizenötezer kiló hal kerül kormorán-gyomorba Magyarországon. A madár foszforban gazdag ürüléke ráadásul a fákat is megöli.
Schmitt András, a vidékfejlesztési minisztérium illetékese azt reméli, hogy egy uniós pályázat révén valamelyet javulhat a helyzet. A Kiskunsági Nemzeti Park ad be egy olyan LIFE-pályázatot, amelynek járulékos eleme lehet ez a probléma is. Ennek részeként olyan halgazdálkodási módszert dolgoznának ki, amelynek az értékes piaci halállományoktól távol tudná tartani a halevő madarakat. Példaként a nem piaci halakkal betelepített etető tó létrehozását és a hálós védelmet említette.
Utolsó frissítés: 2011-09-20 15:57:08
