Kihívás Kovács Anna Orosz Márta (Berlin) Ternovácz István (Újvidék) - 2011.05.19. 16:15
Fotó: MTI/Kallos Bea
Hallgassa meg a Kihívás adását!
Hogyan tud ítélkezni a bíróság olyan ügyekben, amelyek több mint 65 évvel ezelőtt történtek? Milyen bizonyítékok és tanúk állnak rendelkezésre, és milyen büntetést kaphatnak a több mint 90 éves vádlottak?
Képíró Sándor május elején állt a bíróság elé. Az a vád ellene, hogy 1942-ben járőrparancsnokként parancsot adott egy zsidó testvérpár meggyilkolására Újvidéken. Az ellene szóló bizonyíték járőrtársa, Nagy János főhadnagy 1948-as vallomása. Képíró ügyvédje szerint azonban ezt a vallomást az AHV kényszerítette ki. A vádlott ártatlannak vallotta magát. Képíró Sándort 1943-ban a vezérkari főnökség külön bíróság elé állította. A férfi tíz év fegyházat kapott, de Horthy Miklós pertörlést rendelt el.
A 91 éves Ivan Demjanjuk ellen egy SS-igzolvány és egy átirányító parancs a bizonyíték, ezek szerint ő azonos a sobibori haláltábor Retteget Iván néven ismert őrével. Az ügyvédje szerint az igazolvány hamis, és egy parancs alapján senkit nem lehet elítélni. Demjanjukot Izraelben halálra ítélték, majd felmentették, mert nem voltak biztosak abban, hogy igaziak a bizonyítékok. A múlt héten Németországban, több másfél éve húzódó per után, első fokú ítéletet hoztak: Demjanjuk 28 ezer ember megölésében segédkezés miatt öt év börtön t kapott. A férfi egyelőre szabadlábon van.
Az ukrajnai származású Demjanjuk szovjet hadifogolyként került a nácikhoz, és sok más társával együtt a sobibori tábor őre volt. Soha nem nyilatkozott arról, hogy miket tett. Annyit tudni, hogy viszonylag szabad volt a táborban, a bíróság tehát nem fogadja el azt a védekezést, hogy nem volt más választása.
A jeruzsálemi Wiesenthal-központ felháborítónak tartja, hogy Demjanjuk szabadlábra kerülhet. A müncheni bíróság viszont próbál szakítani az elmúlt évtizedek szokásaival, és figyel arra, hogy az emberi jogok a háborús bűnösöket ugyanúgy megilletik, mint bárki mást. A németországi zsidók központi tanácsának egykori elnöke üdvözölte, hogy a per jogállami keretek között zajlott, és azt is, hogy nem maradt el a háborús bűnösök felelősségre vonása.
Magyarországon a háborús bűncselekmény, akárcsak az emberölés, soha nem évül el. Gellér Balázs, az ELTE büntetőjogi tanszékének vezetője elmondta, a Képíró-ügyben nem a hatályos Btk szerinti háborús bűncselekmény miatt folyik eljárás, hanem van egy 1945-ös törvény, amely megfogalmazza a tényállást. Illetve a jelenlegi Btk. „más háborús bűncselekményeket” magába n foglaló 165. szakasza alapján is folyik a per. Ennek a törvénynek az alapján valóban életfogytig tartó büntetéssel lehet sújtani a vádlottat. Enyhítő körülmény lehet az idő múlása, az eltelt több évtized, igaz, a vádlott ez alatt az idő alatt kivonta magát az igazságszolgáltatás alól, hiszen külföldön élt. Kérdés, mennyire lehet elfogadni a több évtizeddel ezelőtti bizonyítékokat, vallomásokat. A magyar büntetőjog szerint minden esetben kétséget kizáróan kell bizonyítani, de Gellér Balázs szerint ez a gyakorlattól elrugaszkodott elvi lehetőség, amelyet a bíróságok nem is nagyon alkalmaznak. De egyértelmű, hogy ahol nagyon súlyos a kiszabható büntetés, ott nagyon magasnak kell lennie a bizonyítottság fokának.
A helyzetet bonyolítja, hogy van egy jogerős ítélet 1943-ból, és az egyik magyar bíróság már hivatkozott is arra, hogy egy cselekmény miatt nem lehet valakit kétszer elítélni. De kérdés, hogy lehet-e alkalmazni a kétszeres elítélés elkerülését célzó gyakorlatot akkor, ha az első ítéletet nem hajtották végre.
Az pedig üzenet, hogy kilencven éves embereket is bíróság elé állítanak: mindenki legyen tisztában azzal, hogy nem lehet megúszni hasonló bűncselekményeket, mert soha sincs elévülés. Viszont az is fontos, hogy csak beszámítási képességgel rendelkező ember ellen folyhat büntető eljárás, tehát ha kóros elmeállapotú vagy szellemileg leépült a vádlott, akkor fel kell függeszteni az eljárást. És ezt hivatalból kell vizsgálnia a bírónak. A bíróságnak a vádlott börtöntűrő képességét is vizsgálnia kellene a tanszékvezető tanár szerint.
A Nemzetközi Törvényszéknek rengetek munkát ad a jugoszláv háború népirtóinak felderítése és megbüntetése. Pedig ezekben az esetekben sok tanúvallomás, titkosszolgálati adat, légi felvétel is az ügyészség rendelkezésére áll. A délszláv háborúknak mintegy 130 ezer áldozata volt, az eltűntek száma meghaladja a 17 ezret. A parancsot kiadó főbűnösök kettő kivételével a hágai bíróság fogdáiba kerültek, Horvátországban, Szerbiában és Bosznia-Hercegovinában több száz per van folyamatban. Sok ítélet már megszületett, de a bíróságokra még legalább 15 év munka vár, még sok ezer háborús bűnös van szabadlábon. Ha felgyorsulnak az ítélkezések, bővíteni kell a börtönöket.
