Fotó: MTI/Rosta Tibor – illusztráció
Hallgassa meg!
A tanoda egyéni fejlesztési terv alapján készség- és képességfejlesztő, felzárkóztató kiscsoportos délutáni foglalkozást biztosít hátrányos helyzetű felső tagozatos és középiskolás gyerekeknek. Ahogy Szőke Judit, a Polgár Alapítvány vezetője, a hazai tanodamozgalom elindítója fogalmaz: „kimenekítés az iskolarendszer csődjéből”.
A tanodákat az a felismerés hívta életre, hogy csökkentsék a korai iskolaelhagyás kockázatát, és így megelőzzék az iskolázatlanság és a munkanélküliség újratermelődését. Olyan, a mentorálást is magában foglaló módszertanról van szó, amely az iskola által kezelni nem tudott hátrányokat próbálja behozni.
Jelentős űrt töltenek be a tanodák, hiszen olyan feladatot látnak el, amelyet a közoktatás sajnos nem tud megoldani – mondta a Kossuth Rádiónak Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkár. Úgy vélekedett, hogy ezek az intézmények nem az oktatásban töltenek be fontos szerepet, hanem a felzárkóztatásban, amelyért külön államtitkár felel a kormányzatban.
Szőke Judit viszont úgy látja, hogy a tanodák a közoktatás részét képezik, és nem felzárkóztatást, hanem fejlesztést végeznek. Rámutatott: a közoktatás évtizedek óta képtelen kezelni a leszakadó rétegek problémáit, ezért is nagy szükség van a civil kezdeményezésekre. A tanodák működése viszont veszélybe került, miután elapadtak az állami források.
A pénz megvan, hiszen háromszor annyi forrást különítettek el a célra, mint 2008-ban, csak a pályázatokat nem írták ki – mutatott rá Lakatos Tibor, a sátoraljaújhelyi tanoda vezetője. Az országban több mint száz tanoda működik, ezek harmada egyházi kezelésű. A többit viszont civil szervezetek tartják fenn, leginkább őket érinti hátrányosan a pályázat késlekedése.
Szőke Judit úgy vélekedett, hogy pályázati forrásból sem lehet hosszú távon biztosítani a tanodák fennmaradását. Szerinte az lenne a megoldás, ha a közoktatási kormányzat is elismerné a tanodákat, uniós fejlesztési forrásokat fordítanának a közoktatási feladatok ellátására, és normatívaként lehetne pályázni a működési kiadásokra.
