Fotó: MR/Neubauer Rudolf
Hallgassa meg!Magyarországon az épületek, utak és egyéb építmények bontásából, átalakításából származó hulladékok hasznosítása lényegében megoldatlan. Másodnyersanyagként történő hasznosításuk aránya jelenleg csupán pár százalék. Ezek a hulladékok legtöbbször a települési lerakókba kerülnek, rosszabb esetben illegálisan elhelyezve közvetlenül terhelik a környezetet.
Egy homokszem se jut ki
Olaszországban általában kisebb problémát jelent az építkezési hulladék, mint Magyarországon, miközben Itáliában sincs kevesebb beruházás, sőt. Igaz, a helyzet a félsziget egyes vidékein meglehetősen eltérő. Milánóban az építkezési törmeléket erre szakosodott fuvarozó cég szállítja el a kijelölt telepre, ahol amit lehet, feldolgoznak és újrahasznosítanak belőle. Nápolyban ez ritkább, és a megmaradt vagy kidobásra ítélt építőanyag gyakran a legközelebbi mezőn vagy a tengerben végzi. A két szélsőséges példa közötti olasz valóság az, hogy meglepetésre és szerencsére az építkezési hulladék nem jelent akkora problémát Itáliában mint a háztartási szemété.
A Kossuth Rádió római tudósítójának lakóházában jelenleg három lakást újítanak fel egyszerre tulajdonosaik, és a zajon és a festékszagon túl, semmi nem utal a munkálatokra: egy szemcse homokot sem látni. A mesterek és munkások nagyon vigyáznak arra, hogy ne szemeteljenek, ne legyen piszkos a lift és ne sorakozzanak törmelékkel teli a zsákok a kapuban, mivel ez is az építkezési kisvállalkozások jó hírnevének a része. Ha a többi lakó azt látja, hogy jól dolgoznak és tisztán, más is őket fogja munkára hívni. A lakó fizet, a mester pedig hozza az anyagot, ami pedig maradt belőle, elviszi és ki is takarít.
Északon különválasztják és ismét hasznosítják
Azt persze Olaszországban sem mindig tudni, hova szállítják a törmeléket, de ennek eltüntetése is a felújítást végző cég feladata. Nem kis üzletről van szó Itáliában sem: a 2008-as válság előtti tíz évben csak az agglomerációjával együtt több mint hárommilliós Milánóban több mint kétmillió lakást újítottak fel. Most kevesebbre van lehetősége a családoknak, de Itáliában az ingatlan az első számú vagyontárgy és az olaszok állandóan szépítik, így építkezésből soha sincsen hiány.
Egyre több bevándorló, főleg román dolgozik az olaszországi építőiparban, és ők is rendkívül ügyelnek arra, hogy a törmeléknek nyoma se legyen. A lakóközösség, a közös képviselő és a helyi önkormányzat ellenőrei is folyamatosan felügyelik, hogy az építőanyag ne legyen útban, ritka a házak előtt álló konténer, azért is, mert ez a szűk római utcákon nem is férne el, így teherautóval viszik el a törmeléket akár naponta is. Észak-Olaszországban, ahol fejlettebb a hulladékfeldolgozás, az építkezésekről fennmaradt anyagot különválasztják és ismét hasznosítják, máshol a közös szemétbe kerül a hulladéktelepeken.
Magyar hulladékbörze
A magyarországi helyzet javítását szolgálhatja a Független Ökológiai Központ kezdeményezése, amelynek lényege, hogy segítségükkel a lakásfelújításkor keletkezett kisebb, nem kereskedelmi mennyiségű maradék anyagoktól környezetbarát módon lehet megszabadulni, és még fizetnek is érte. A szervezet a nemsitt.hu nevű honlapján apróhirdetések révén próbálja összehozni a törmeléktől szabadulni vágyókat és a sittet hasznosítani tudó jelentkezőket. Várkonyi István hulladékgazdálkodási szakértő szerint ezzel szemben a gyakorlat jelenleg Magyarországon inkább az, hogy a lakását, fürdőszobáját felújító személy – nem különösebben törődve a zöld szempontokkal, környezetvédelmi előírásokkal – valakivel valahová elszállíttatja a sittet, amelynek úti célja mellékes: egy a lényeg, hogy minél kevesebbet kelljen az eltüntetéséért fizetni. Várkonyi István szerint a feladatra általában vállalkozó mesterembertől az építkezési maradék vagy egy erdőbe vagy egy bányagödörbe kerül – úgy ahogy van.
A jelenleg alakuló új szabályozás arról szól, hogy a nem elégséges kapacitással rendelkező lakossági hulladékudvarokat meg kell szüntetni, helyettük pedig a már létrejött Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség oldja majd meg a nejlonzsákokban gyűlő sitt elhelyezésének problémáját saját hatáskörben – mondta Várkonyi István. A szakértő szerint a nemsitt.hu is kiváló kezdeményezés, hasonló hulladékbörze külföldön is létezik, például Ausztriában, Csehországban és Hollandiában is. A hulladékgazdálkodási szakértő hozzátette, a németalföldi államban már harminc éve jól bevált a Magyarországon most induló gyakorlat.
Utolsó frissítés: 2011-10-20 14:26:53
