Mint mondta, semmilyen tekintetben nem felel meg a budapesti helyzet ma az igényeknek. Reméli, hogy változik a filozófia, ami a régi KRESZ-ben is megjelenik. Budapesten úgy fejlesztette, hogy a kerékpáros lehetőleg ne zavarja a gépjárművek közlekedését, levitték az úttestről a biciklisávot, mert akkor nem zavar ott senkit. Így születtek meg a járdára festett szörnyűségek – fogalmazott László János. Ennek a szemléletnek az eredménye a mai helyzet, hogy konfliktus konfliktust követ a gyalogos és a kerékpáros között. Szerinte ez nem pusztán csak zsákutca, hanem egyenesen bűne a városnak, annak aki azt gondolta, hogy a járdára kell a kerékpárosokat fölkergetni.
Ezen kötelező módosítani - vélte. Ha a kerékpárosokon múlik, soha többé nem fog járdára kerékpárút épülni és azon lesznek, hogy a meglévők lekerüljenek a járdáról. Nagyon kevés az a kerékpáros útvonal, az a kerékpáros infrastruktúra, ami elfogadható. Az utóbbi egy-két évben néhány kerékpársáv például megszületett már. Nagyon jó példa az Alkotmány utca, a Kassák Lajos út, a Gogol-Bulcsu utca. .
László János szerint Budapesten már nem nagyon lehet új, mindentől elválasztott kerékpárutat építeni, mert egyszerűen nincs rá hely. Kerékpársávokra lenne még szükség, de nem a járdán, hanem az úttesten. Akár úgy is, hogy az autósoktól vesznek el egy sávot. Nagy segítség lenne az is, ha a KRESZ módosításával megengednék a bringásoknak, hogy mindkét irányból használhassák az egyébként egyirányú utcákat. A kerékpáros klub elnöke szerint a nyugat-európai nagyvárosokban bevált public bike, vagyis a közbicikli programot is minél hamarabb be kéne vezetni Budapesten.
Bodor Ádám, az Európai Kerékpáros Szövetség alelnöke szerint ha a fővárosban nem is, de egyes vidéki városokban felismerték a lehetőséget, és jól kidolgozott projektekkel sikerrel pályáztak uniós forrásokra. Az egykori kerékpárügyi miniszteri biztost éppen egy klímavédelmi bringatúrán értük utol, így tekerés közben nyilatkozott. Vannak olyan városok, például Békés vagy Szarvas, ahol egészen komoly kiterjedt kerékpáros létesítmény-hálózat van - mondta el. Például Békésen a lakosság 60 százaléka több-kevesebb rendszerességgel kerékpárt használ mindennapi közlekedési eszközként. Ez még Nyugat-Európában is nagyon szép szám – tette hozzá Bodor Ádám. A fővárosban azonban már rosszabb a helyzet Bodor Ádám szerint, például az európai kerékpárút hálózat budapesti szakaszai sem megfelelőek. Körülbelül 170 kilométer kerékpárút van Budapesten, és ennek egy része nem felel meg a szabványoknak. Bodor Ádám is azt tartja a fő problémának, hogy sok helyen a járdákon alakítottak ki kerékpárutakat, ami veszélyes helyzeteket és sok konfliktust okoz.
Kertész ÁdámUtolsó frissítés: 2009-09-21 12:27:37
