Fotó: MR/Neubauer Rudolf
Hallgassa meg a műsort!
Nagy-Britanniában a törvény szigorúan szabályozza, mely szervezet, milyen feltételekkel folytathat pénzügyi tevékenységet, adhat kölcsönt magánembereknek. De a szigetországban is vannak tájékozatlan, kiszolgáltatott és reménytelen helyzetben lévők, s olyanok is, akik megpróbálnak ebből hasznot húzni. A népnyelv cápakölcsönnek hívja a horribilis kamattal, feketén, zsebbe adott, és többnyire zsarolással visszakényszerített pénzeket, a bérbeadás lebonyolítóit pedig cápakölcsönzőknek. A gazdasági válság miatt egyre többen válnak munkanélkülivé, a bankok pedig már csak vonakodva adnak kölcsön, ezért egyre többen kényszerülnek arra, hogy az uzsorásokhoz forduljanak átmeneti segítségért, aminek többnyire pokolian rossz vége lesz. Paradox módon azonban éppen a válság segített abban, hogy több uzsorás lebukjon. Amikor ugyanis a sokszor több ezer százalékos kamatot sarcoló, olykor fizikai erőszakkal fenyegető cápakölcsönzők miatt már teljesen kilátástalanná válik a megtévesztett kölcsönfelvevők helyzete, végre néhányan rászánják magukat, hogy a rendőrséghez forduljanak. Az utóbbi időben így sikerült néhány uzsorást kivonni a forgalomból.
Azok a családok, amelyekre egy-egy uzsorás kivetette a hálóját, Nagy-Britanniában is drámai helyzetbe kerülnek. Több száz, olykor több ezer százalékos kamatot kell fizetniük, lelki és fizikai fenyegetésnek, állandó zaklatásnak vannak kitéve. Egy újságcikk szerint a szigetországban az uzsorások 165 ezer családot tartanak a markukban. A nyilvánosságra került ügyek közül volt olyan, ahol kiderült, az adóst azzal fenyegették meg, ha nem fizet, eltörik a kezét, másokat öngyilkosságba kergetett a zaklatás. Sokak szerint a bíróság még mindig nem bünteti elég szigorúan az uzsorásokat, de valami legalább már elindult. A hatóságok a bűnüldözés mellett legalább annyira fontosnak tartják a megelőzést, a tájékoztatást is, a kormány ezért internetes honlapján egyszerűen és érthetően magyarázza el, hogy mire kell vigyázni. Lehetőleg senki ne fogadjon el pénzt az uzsorásoktól, s ha mégis megtörtént a baj, forduljon a rendőrséghez, és kérjen szakértői segítséget az állampolgári tanácsadó irodáktól, ilyen és ehhez hasonló felhívások olvashatók a honlapon. De nemcsak az interneten folyik a felvilágosítás, hanem számos más fórumon is, a munkaközvetítő irodáktól az orvosi rendelőkön át a postahivatalokig.
Magyarországon az uzsora-bűncselekményekkel leginkább fertőzött térségek Szabolcs-Szatmár-Bereg, valamint Borsod-Abaúj-Zemplén megye, ahol sokszor az írni-olvasni nem tudó emberek válnak áldozattá. A rendőrség feltételezése szerint az ismert bűncselekmények száma nem éri el a tíz százalékot.
Az uzsora-bűncselekmények áldozatai a létfenntartásuk érdekében vállalják, hogy sokszor az általuk is jól ismert, a lakókörnyezetükben élő uzsoráshoz fordulnak, mondta el a műsorban Szelei Pál, az Országos Rendőr-főkapitányság alezredese, aki évek óta küzd az uzsora-bűncselekmény ellen. A kölcsönt kérők legtöbbször tisztában vannak azzal, ha nem tudják időben visszafizetni a pénzt, akkor kamatos kamattal kell törleszteniük, és sokszor előre tudják, hogy nem lesznek képesek fizetni, mégis elfogadják a pénzt, mert meg kell oldani a családi aznapi étkezését. Nagyon sok esetben csak a néhány ezer forintos számla befizetésére vagy bevásárlásra kérnek kölcsön, de már ekkor több tízezer forintra emelkedik a tartozásuk.
Szelei Pál szintén kiemelte a bűnüldözési feladatok mellett tájékoztatás, a megelőzés fontosságát. Példaként említette, hogy az érintett megyei főkapitányságok az írástudatlan emberek számára olyan szórólapokat készítettek, amelyeken képregényszerűen ábrázolják azt a folyamatot, amelybe belekerül a kölcsönt felvevő. Az uzsora-bűncselekményeknél azonban elsődlegesen az okot kellene megszüntetni, amiért az áldozatok az uzsorásokhoz fordulnak, hangsúlyozta az Országos Rendőr-főkapitányság alezredese.
Utolsó frissítés: 2011-09-25 09:48:56
