Fotó: MTI/Balaton József
Hallgassa meg!
Évek óta üres boltok, betört kirakatok, összefirkált portálok – szomorú képet festenek a hazai nagyvárosok bevásárló utcái. Vannak üzletek, amelyeket öt-nyolc éve képtelen kiadni vagy eladni a tulajdonos, mert nincs kereskedő, aki a pláza helyett azt választaná. Hogyan lehetne újra életet lehelni ezekbe a szellem-boltokba, miként lehetne megóvni a városképet?
2009-ben drámaian megnőtt az üres üzletek száma, az utóbbi hónapokban valamivel javult a helyzet, az Andrássy úton 20 százalék alá csökkent a kiadatlan üzlethelyiségek száma, a körút egyes részein tíz százalék körüli, a Váci utca déli részén továbbra is sokkal rosszabb a helyzet, mint az északin. A nagykörút problémája, hogy egy jó színvonalú, tömegközlekedéssel és autóval is jól megközelíthető bevásárlóközpont települt mellé, véli Tosics Iván városkutató.
Tosics Iván a budapesti helyzet ellenpéldájaként említette Bécset, ahol száz bevásárló utca található. A város a gazdasági kamara bevonásával kialakított egy modellt, s az üzlettulajdonosokkal megállapodtak a nyitvatartási időben, az üzletek kínálatában.
Berlinben ezer lakosra 439 négyzetméter bevásárló-terület jut, a négymilliós városban 64 pláza működik, a városfejlesztési koncepciónak köszönhetően azonban ez alig tűnik fel. A berlini fal megszűnésének köszönhetően egyes városrészek állandó átalakulásban vannak. Több olyan terület található a német fővárosban, ahol elszaporodtak az úgynevezett egy eurós boltok, amelyek nem illenek bele a városképbe. A városfejlesztési tanács úgy döntött, ezeken a helyeken nagyobb összeggel támogatja a beruházásokat és felújításokat, ezzel is ösztönözve az új üzleti és foglalkoztatási struktúra kialakítását.
