Közelről - 2011.03.23. 21:17
Fotó: Flickr/IronRodArt - R. Bair
Hallgassa meg!Nagyon sok forgatókönyv létezik a világvégéről, az elképzelések szerint a katasztrófa két irányból érkezhet: kívülről, a világűrből vagy a bolygónkon belüli oka is lehet, például jöhet a föld alól. Harangi Szabolcs geológus, vulkanológus utóbbival kapcsolatban azt mondta, bármilyen teóriát lehet gyártani, sokan gyártanak is, de a szakemberek feladata nem ez, hanem, hogy megpróbálják előre jelezni a természeti eseményeket. A vulkaonológus szerint a sötét jóslatok népszerűségének oka, hogy az ezekről szóló könyvek sokkal könnyebben eladhatók, mint a Föld, illetve a természet működését megértetni próbáló szakmunkák.
Harangi Szabolcs elmondta, az izlandi Eyjafjöll tűzhányó 2010-es kitörése, illetve a közelmúlt nagyobb földmozgásai óta érzékelhetően megnőtt az érdeklődés a vulkánkitörések és a földrengések iránt, amelyeket az emberek gyakran összekapcsolnak. A japán események után is sokan próbáltak kombinálni, számtalan elképzelés vetődött fel azzal kapcsolatban, hogy a rendkívül erős földrengés milyen vulkánkitöréseket fog elindítani. A tudós szerint szinte biztosan állítható, hogy a Japánban történt földrengés nem okoz olyan geológiai folyamatokat, amelyek átrendezik a bolygónkat: a világvége nem lesz itt holnap és jövőre sem.
Az azonban tény, hogy a Földön van egy tucat olyan hatalmas vulkán, amelyek, ha működésbe lépnek, hatalmas pusztítást végezhetnek a bolygón. Hozzá kell azonban tenni, hogy ezek a - gyakran az ijesztő szupervulkán névvel illetett - természeti képződmények nyugodt, alvó állapotban vannak. Emellett a belátható emberi történelem során még egyik különlegesen nagy vulkán sem tört ki, így nem ismert, aktív állapotukban hogyan viselkednek – mondta Harangi Szabolcs.
Való igaz, hogy a szakma az elmúlt tíz-tizenöt évben elkezdett foglalkozni ezekkel a nagy vulkánokkal, amelyek az elmúlt néhány millió évben jó pár alkalommal kitörtek. Például 73 ezer évvel ezelőtt az indonéziai Toba vulkán kitörése majdnem megakasztotta az ember fejlődését, miután a pusztítást követően csak néhány ezer homo sapiens maradt a Földön. Azóta is volt különlegesen nagy vulkánkitörés, 26 és fél ezer évvel ezelőtt Új-Zélandon.
Harangi Szabolcs szerint a vulkánok működésének tárgyalásakor az egyik legfontosabb kérdés az idő szerepének megvilágítása. A vulkanológus elmondta, a földrengések és vulkánkitörések ciklusai száz, illetve ezer években mérhetők, amely időtáv az ember számára nehezen felfogható. „Hogy pontosan a mi életünkben következik be egy jelentős földrengés, vulkánkitörés, annak azért kicsi az esélye, de hát akik akkor élnek, azoknak ez egy probléma – ez az, amit nehéz felfogni.” Az a probléma ezzel a kérdéskörrel, hogy miként és hogyan beszélünk róla – mondta a tudós.
A Közelről szerdai adásában szó volt még az atomerőművek megítéléséről, - különös tekintettel az esetleges természeti katasztrófákra - , valamint az űrből fenyegető veszélyekről és a védekezés lehetőségeiről is.
Kövessen minket a Twitteren is: http://twitter.com/mr1hu
