Alkotmánybírósághoz fordulnak a közszolgálati szakszervezetek


180 perc Joó Hajnalka - 2010.07.01. 07:36
Fotó: MR/Neubauer RudolfFotó: MR/Neubauer Rudolf
Újragondolt, fegyelmezett közigazgatást szeretne a kormányzat - közölte Navracsics Tibor. A közigazgatási és igazságügyi miniszter a végkielégítések 98 százalékos megadóztatásáról azt mondta, hogy szeretnék elérni, ne legyenek több tízmilliós végkielégítések a közszférában. A szakszervezetek szerint a vízzel együtt kiöntötték a gyereket is. A közszolgálati dolgozók szakszervezetei Alkotmánybírósághoz fordulnak.

Hallgassa meg!

A polgárok céljait szolgáló fegyelmezett közigazgatás kialakítására törekszik a kormány - mondta a közigazgatási és igazságügyi miniszter, miután három önkormányzati szövetség és nyolc, a közszolgálatban érintett érdekképviseleti vezetővel tárgyalt. Navracsics Tibor arról beszélt, hogy külön szeretnék választani a politikát és a közigazgatást, valamint új életpálya-modelleket dolgoznak ki.

A kormánytisztviselői törvény kapcsán szóba került a tárgyaláson az indoklás nélküli elbocsátás. A miniszterelnök-helyettes ígéretet tett arra, hogy ez év végéig nem lesznek elbocsátások, azonban Varga László később a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke azt mondta, már küldtek el embereket a közszférából és vettek fel újakat a helyükre. Ez ügyben, valamint a kéthónapos végkielégítésen túli juttatásokra vonatkozó 98 százalékos adókivetés miatt a SZEF az Alkotmánybírósághoz fordul és kéri a jogszabály teljes megsemmisítését. Úgy tudni, a törvény visszamenőleges hatályú lenne.

A 98 százalékos különadó 650 ezer közszolgát érinthet az ügyésztől egészen az óvónénéiig. A Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szakszervezetének elnöke megérti a kormány ez irányú szándékát, hogy gátat akarnak szabni a több tízmilliós végkielégítéseknek, de Kónya Péter szerint a vízzel együtt a gyereket is kiöntötték, ugyanis ezzel több tízezer olyan embert is sújthatnak, aki nem túl magas fizetésből él. Navracsics Tibor miniszter szerint a különadó bevezetésével gátat szabhatnak az elmúlt évek 100 milliós végkielégítési botrányainak. „Most fokozott felelősségre, fokozott szolidaritásra van szükség, ennek jegyében született ez a javaslat” – magyarázta.

Alkotmánymódosítással vinnék keresztül a törvényt?

Az eddigi hírek szerint - mivel a törvényjavaslat szövege még nem jelent meg - nemcsak a minisztériumokból elbocsátandó kormánytisztviselőket, hanem a pedagógusokat, az orvosokat, az ápolókat, a rendőröket is sújtja majd az a rendelkezés, hogy a két hónapot meghaladó végkielégítések után 98 százalékot kell adóként befizetni.

Kollonay Csilla, az ELTE munkajogi tanszékének vezetője reggeli 180 perc című műsorunknak nyilatkozva több ponton is alkotmányellenesnek nevezte a terveket, elsőként is azért, mert a közszféra dolgozóit hátrányosan megkülönbözteti a többi munkavállalótól, de azon belül az egyes közalkalmazottak között sem differenciál. Vagyis ugyanolyan megítélés alá esik egy egy-két évet valamely minisztériumban eltöltő középvezető, mint egy 30 év szolgálati idővel bíró, nyugdíj előtt álló ápolónő. E példánál maradva az illető 100 ezres havi keresete után eddig nyolc havi végkielégítést, vagyis 800 ezer forintot kaphatott, ha felmondtak neki, az új szabályok szabály szerint viszont csak 200 ezret. A változás a munkajogász szerin tehát éppen azokat sújtja, akiket pedig védeni kellene. „Öt évvel a nyugdíj előtt nehéz elhelyezkedni, tehát nyilvánvalóan éhezésre lesz ítélve az, akitől ezt megvonják” – fogalmazott. A köztisztviselői bérezés elemévé emelt végkielégítés extraadójával a munkajogász szerint ráadásul szerzett jogot venne el a törvényalkotó, ami – úgy véli, szintén – alkotmányellenes.

Schmuck Péter, a győri egyetem alkotmányjogásza szerint a munkavállalói csoportok diszkriminálása nem feltétlenül ütközik alaptörvénybe, hiszen a köztisztviselőket – mint mondta – eleve más státusú munkavállalóként kezelik a törvények, más szempontból viszont szerinte is baj lehet a törvénnyel, mégpedig a visszamenőleges hatállyal. Az MR1-Kossuth Rádió kormánypárti forrásai szerint a változást a hatályba lépés napján folyamatban lévő ügyekre is alkalmazzák majd, még akkor is, ha a felmondási idő csak később telik le, és a végkielégítést csak később fizetnék ki.

A júniusi bejelentéskor Orbán Viktor miniszterelnök egyébként azt is elmondta, hogy a javaslat alkotmányossági alapját is megteremtik. Információink szerint ez az alaptörvény arányos közteherviselésről szóló paragrafusát érinti majd, ám hogy hogyan változtatják meg, és az iménti aggályok közül hánynak kiküszöbölésére lesz alkalmas, az csak pénteken derül ki, ekkor nyújtja be a Fidesz a konkrét javaslatot.

Kövessen minket a Twitteren is: http://twitter.com/mr1hu

 

 

Utolsó frissítés: 2010-07-01 18:04:29




MR1 Kossuth Radio> Hírek > Itthon > Alkotmánybírósághoz fordulnak a közszolgálati szakszervezetek >