Nem reális elvárás a korrupciómentes társadalom

Fotó: MR/Neubauer Rudolf

Hallgassa meg!

Kenőpénzek fizetésére külföldön az orosz és kínai vállalkozások esetében van a legnagyobb esély, míg a legtisztább kezűek a holland és svájci cégek. Legalábbis ezek az országok állnak a Transparency International által a közelmúltban kiadott Vesztegetési Index huszonnyolcas, a világ gazdaságát meghatározó listájának élén és végén. A korrupció azonban sehol sem nulla, és nem is reális elvárás, hogy az legyen, vélik a szakemberek.

A vesztegetési mutató elkészítését megelőző vizsgálat során több mint háromezer cégvezetőt kérdeztek meg világszerte arról, hogy milyen benyomásaik vannak a felmért huszonnyolc országból származó üzleti partnerekkel. Marschall Miklós, a Transparency International igazgatóhelyettese elmondta, azért teszik közzé a három évente megjelenő indexet – amelyet immár ötödször készítettek el –, mert .korábban több bírálat érte őket, hogy mindig csak az állammal kapcsolatos negatívumokat emlegetik. A nemzetközi titkárságának általános igazgatóhelyettese hozzátette, a felmérések azt mutatják, nemcsak az állam, hanem az üzleti szektor is generálja a korrupciót.

A Transparency International munkatársa szerint érdekes tendencia, hogy a felzárkózó országok, miközben egyre nagyobb szerepet töltenek be a világ gazdaságában, a cégeikkel üzletelni elég nagy korrupciós kockázatot jelent. Ha ezek a cégek belépnek egy viszonylag gyengén fejlett ország piacára, ott a magatartásuk precedenst teremthet.

Marschall Miklós ugyanakkor megjegyezte, vannak pozitív tendenciák, megfigyelhető javulás is. Ahhoz képest, ami öt éve volt, a kiemelt országok cégei esetében is csökkenni látszik a korrupcióra való hajlam, jobban betartják a nemzetközi egyezményeket – vagy azért mert már az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) tagjaivá váltak, vagy azért mer pályáznak a tagságra. Igaz a válság, illetve a piacok beszűkülése miatt ismét nagyobb a csábítás, hogy a termékek minősége helyett a kenőpénzzel versenyezzenek a cégek – mondta a korrupcióellenes szervezet tisztségviselője.

Tóth István János az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa szerint azért azt fontos szem előtt tartani, hogy a felmérés nem adatokból, hanem benyomások alapján készült. Igen meghatározó lehet egy-egy országnál az is, hogy ott milyen az üzleti etika, hogyan működik az üzletkötés, mert ennek a kultúrája merőben eltérő lehet a felzárkózó államokban, mint ami a nyugati kultúrkörben megszokott – tette hozzá Tóth István János, aki egyben a Corvinus Egyetem Korrupciókutató-központjának egyik vezetője is.

A Kihívás című műsorban elhangzott még, a korrupció mértéke sehol sem nulla, és nem is reális elvárás, hogy egy társadalom a tökélynek ilyen szintjére jusson el.