Orbán Viktor a Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Unióval folytatott tárgyalásokra irányuló kérdésre azt válaszolta: 2008-ban az IMF és az EU mentette meg Magyarországot a pénzügyi összeomlástól. "Ezért - függetlenül attól, hogy valaki szereti-e a bankárokat, a nemzetközi pénzügyi szervezeteket vagy magát az IMF-et, vagy sem - azt gondolom, hogy Magyarország hálával tartozik az IMF-nek azért, mert ebben a nehéz helyzetben nem engedett bennünket Görögország sorsára jutni". Igaz, hogy nehezen teljesÃthetÅ‘ elvárásokat megfogalmazva, de "egy egérutat kÃnált a számunkra" - tette hozzá Orbán Viktor.
A kormányfÅ‘ emlékeztetett viszont arra is, hogy a szerzÅ‘dés októberben lejár, és két dolgot Ãr elÅ‘: a pénz visszafizetését és azt, hogy az idei költségvetési hiány 3,8 százaléknál ne legyen magasabb. "Ez a szerzÅ‘dés Ãgy október végén teljesülésbe megy, mind a két fél szabad, az IMF is és mi is" - emelte ki. Orbán Viktor hasonlóan nyilatkozott a témában az ATV-nek is. Az Egyenes beszéd cÃmű műsorban a miniszterelnök azt mondta, magyar gazdaságot a piacról kell finanszÃrozni, a Valutaalappal kötött szerzÅ‘dés októberben lejár azután Magyarországnak nem lesz dolga az IMF-fel.
A HÃr TV-nek arra a kérdésére, hogy a szerzÅ‘dés lejárta után lesz-e dolgunk az IMF-fel, a kormányfÅ‘ azt válaszolta: "ez azt jelenti, hogy az IMF-fel nem lesz dolgunk; viszont lesz az unióval". Az unióval ugyanis más az ország viszonya. Az EU-nak azonban nem elég a 3,8 százalék, mert azt döntötték el, hogy a megbÃzhatóság mércéje a költségvetési hiány szempontjából 3 százalék. Azt várják el minden tagállamtól, hogy a hiányt vigye le 3 százalék alá - mondta, majd kijelentette: "mi ezzel egyetértünk, mi ezt támogatjuk, és mi is le fogjuk vinni 3 százalék alá a magyar költségvetés hiányát".
Az IMF-tÅ‘l való "szabadulás" szerinte egy lépés a nemzeti önrendelkezés irányába. Hozzátette, ha van gazdasági növekedés, egyensúlyban van a gazdaság, a piacok szÃvesen adnak Magyarországnak pénzt, akkor "nem kell segélyért kuncsorogni", és Å‘ úgy látja, az ország nagyon közel van ehhez az állapothoz. "És amikor az Európai Unióval meg fogjuk kötni a megállapodást, hogy a 3,8 százalékos hiányt - a többi országgal együtt - hogy visszük 3 százalék alá, akkor szerintem a magyar gazdaság megÃtélése és piaci lehetÅ‘ségei jelentÅ‘s mértékben javulni fognak" - fejtette ki.
A miniszterelnök az elÅ‘zÅ‘ kormányokra utalva hangsúlyozta, a nemzetközi közvélemény javára kell Ãrni, hogy "mi folyamatosan hazudoztunk nekik", Å‘k pedig nem tesznek különbséget kabinetek között. Magyarország "egy hazudós országnak néz ki, és én nagyon sokat kell, hogy dolgozzam azért, meg mindenki más is annak érdekében, hogy azt a néhány dolgot, amit vállalunk, azt viszont be kell tartanunk, és akkor helyreáll majd a bizalom" - fogalmazott. Rámutatott, hogy bizonyos intézkedéseik egyeseknek fájnak - például a bankároknak, a nemzetközi bankszövetségeknek. IdÅ‘nként a nemzetközi szervezetek úgy viselkednek, "mintha a bankárok nemzetközi szakszervezetei lennének" - jegyezte meg.
Orbán Viktor elmondta, szeretett volna nem elsÅ‘ lenni a bankadó tekintetében, de miután a költségvetés rosszul állt, valamit tenni kellett, és nem tudta megvárni, amÃg a nemzetközi világban a bankadóról szóló vita elrendezÅ‘dik. "Magyarországnak jó lett volna, ha kivárhatjuk, de az örökség miatt ezt nem lehetett megtenni" - fűzte hozzá a kormányfÅ‘ HÃr TV-ben. Orbán Viktor a témáról az ATV Egyenes beszéd cÃmű műsorában is nyilatkozott, ahol megerÅ‘sÃtette, hogy a bankadó kérdése miatt akadtak el az IMF-tárgyalások, mert nem akartak a Valutaalappal tárgyalni a különteherrÅ‘l, amely szerinte nem tartozik az IMF-re. A miniszterelnök hozzátette, az unióban minden állam most vezeti be a bankadót, és ezt mindenhol nagy viták kÃsérik. Orbán Viktor szerint az uniónak semmi köze a bankadóhoz, mert az adópolitikáját minden állam maga alakÃtja ki.
A kormányfÅ‘ a HÃr TV-ben arra kérte az embereket: ötször gondolják meg, vesznek-e fel bármilyen hitelt, és tÃzszer, hogy vesznek-e fel devizaalapú hitelt a jövÅ‘ben.
A miniszterelnök megismételte, növekedésbarát költségvetési egyensúlyt szeretnének megvalósÃtani.
Orbán Viktor kérdésre ismét kitért Simor Andrásnak, a Magyar Nemzeti Bank elnökének a fizetésére, és azt mondta: az IMF-nek és az EU-nak egyetlen dolga volt a tárgyalásokon, hogy a 3,8 százalékos hiánycélt ellenÅ‘rizzék. "Ami ezen túl van, azt én jóindulatú megjegyzésnek, konzultációs készségnek, tanácsnak tudom felfogni, de nem tárgyalunk róla, mert nem az Å‘ dolguk, hanem a mienk" - hangsúlyozta. Simor Andrásra utalva úgy fogalmazott, "egy ember ki akarja dugni a fejét magasabbra", és ragaszkodik a fizetéséhez. Ez szerinte Ãzléstelenség és magyarázhatatlan magatartás. Közölte: visszautasÃtotta az Európai Központi Bank azon véleményét, hogy a jegybankelnök általános fizetési korlátját függetlenségi kérdésnek tekinti. "Hiába vonul fel a fél világ", egy alapvetÅ‘ elvi kérdésrÅ‘l van szó, és "nem áll módunkban errÅ‘l a kérdésrÅ‘l érdemben tárgyalni senkivel" - jelentette ki.
A miniszterelnök szólt arról is, hogy azért választotta a "nemzeti centrum" kifejezést, mert az Ãgy leÃrt közösségben nagyon nagy számban vannak baloldaliak, és Å‘k sokkal "érzékenyebbek" olyan kifejezésekre, mint "haza", "nemzet", a "centrum" szó viszont nem hÃv elÅ‘ a fejükbÅ‘l ellenérzést, "és nekünk most arra van szükségünk, hogy bizony sok százezer baloldali embert is ebben a közösségben tudjunk tartani".
Mint megerÅ‘sÃtette: Å‘sztÅ‘l lassabb tempóban kell végeznie a parlamentnek a munkáját.
Â




