Fotó: MR/Neubauer RudolfEgyszerűen csak vörös Lórévként emlegetik szomszédságában Csepel-sziget legkisebb települését, ahol az utóbbi tizenhat évben rendre a szocialista párt nyerte az országos választásokat. A Ráckeve melletti 316 lakosú falu stabil MSZP-s irányultságával nem csak a környéken számít kivételnek, hanem országosan is. Az európai parlamenti (EP) választásokon a lórévieknél csak a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Csenyéte szavazói támogatták nagyobb arányban a jelenlegi kormánypártot.
A tavalyi voksoláson az abaúj vidéki településen 90 százalék fölötti eredményt ért el az MSZP, a Pest megyei faluban pedig 61 és fél százalékot. Lóréven ez 40 szavazatot jelentett 27 százalékos részvétel mellett. A Fidesz-KDNP a faluban 16 voksot szerzett (24,6 százalék), a Jobbikot és az SZDSZ-t 3-3 helyi lakos támogatta (4,6 százalék), az LMP 2 szavazatot kapott (3 százalék), az MDF 1-et (1,5 százalék).
A választási eredményeken és a hasonló méreten túl további közös vonása a két községnek, hogy kisebbségi etnikai, illetve nemzetiségi települések. Csenyéte cigány falu, Lórév szerb. A Csepel-szigeti község az utolsó magyarországi település, ahol a délszláv nemzetiség még többséget alkot.
A ráckevei választókörzethez tartozó Lórév környékén az a szóbeszéd járja, a Duna menti község lakói akkor is az MSZP-re voksolnának, ha a párt nem lenne rajta a szavazólapon. A helyi választók többségének szocialisták iránti elkötelezettségét a faluban megkérdezett emberek természetesnek tartják.
Van, aki szerint az MSZP-re adott voks csak úgy jön, magától, talán megszokásból fakad. Néhányan a nyugdíjasok nagy számával magyarázzák a baloldal lórévi sikereit, bár azon töprengtek, hogy más környékbeli községekben, ahol szintén sok idős ember él, miért a Fidesz a legkedveltebb párt. A nyilatkozók nagy része úgy véli, köztük a független polgármester, Alexov Ljubomír, hogy az MSZP kirívó sikerének okai inkább Lórév történelmében keresendők, mint a lakosság korösszetételében.
Se kocsma, se bolt – színház van
A hagyományosan mezőgazdasági településen a rendszerváltozásig a helyi termelőszövetkezet volt a legjelentősebb foglalkoztató, de a csepeli üzemekbe is sokan jártak dolgozni. A téesz és a Csepel Művek megszűnése után megcsappantak a munkalehetőségekek, de az aktív népesség száma is csökkent.
Ma a falu lakosságának több mint fele nyugdíjas, a legnagyobb munkaadó a két helyi tehenészet, amelyekben körülbelül negyven ember dolgozik, többen pedig egyéni gazdálkodóként keresik a kenyerüket. Az önkormányzat húsz falubelit alkalmaz, köztük az óvónőket, a tanárokat és a közhasznú munkásokat. Fél tucatnyi férfi a révet üzemelteti saját vállalkozásban, nagyjából tíz ember pedig a szomszédos Ráckevére valamint, két órás utazással, az 50 kilométerre lévő Budapestre jár be dolgozni. Naponta ingázik a fővárosba Alexov Ljubomír polgármester is, aki 2007 óta a Szerb Országos Önkormányzat elnöke.
A faluban tizenegy éve közmunkásként dolgozó egyik asszony elmondta, a kilencvenes években az azóta megszűnt fatelepen dolgozott, férje a tehenészetben talált munkát, egyéb lehetőségben nem reménykednek, mert nem tudnak eljárni a faluból, és egyébként is jól érzik magukat helyben. Mindketten minimálbért kapnak, amit háztájival egészítenek ki. A községre általában jellemző, hogy a háztartások jövedelme több helyről származik, Bogdán Zsigmond falugondnok önkormányzati állása mellett 140 hektáron gazdálkodik, ami országos szinten is jelentős méretű családi gazdaságnak számít.
A közhasznú munkások a falu mindenesei: füvet nyírnak, falunapon főznek, takarítják a művelődési házat és a nemrég felújított rendelőt, ahová hetente egyszer jár ki Ráckevéről a háziorvos. Doktor mellett bolt is csak időnként van a faluban egy mozgóárus révén. A rossz közlekedés miatt a falugondnokság kisbusza rendszeresen szállítja Ráckevére főleg az idősebbeket bevásárolni, ügyet intézni. Kocsma nincs a községben, színház azonban van. A falu a székhelye a Magyarországi Szerb Színháznak, ami évente néhányszor helyben is fellép, egyébként az országot járja.
A munkanélküliek száma nyolc-tíz fő, ami megfelel az országos átlagnak. Az álláskeresők fiatal pályakezdők és ötven év felettiek, akiknek alig van esélye elhelyezkedni. Egy idős asszony - aki néhány éve költözött a faluba harmincas évei elején járó unokájával - elmondta, mióta Lóréven laknak, a festő-mázoló végzettségű fiatal férfi nem talál munkát. Hiába van viszonylag jó szakmája, mivel autója nincs, ezért nem tud rendszeresen messzebb utazni a településről. Lórévről naponta kétszer megy busz Budapestre, a tíz kilométerre lévő Ráckevére két-három óránként. „Felírják a számunkat, de vissza már nem hívnak, mert nincs mivel eljárnia.” A magyar nemzetiségű nő hozzátette: azért telepdtek le a félreeső faluban, mert viszonylag olcsón lehetett házat vásárolni.
A nyolcvan éves asszony, aki ottjártunkkor gázszámla tartozása ügyében kért segítséget a szerb zászlóval díszített községházán, azt mondta, ő a fiataloknak akar jót, ezért a Fideszre szavaz. Az idős nő, Bogdán Zsigmond falugondnok szerint, kivételes helyzetben van a településen, mert nincsenek rokonai, kialakult szoros kapcsolatai az egyébként igen összetartó közösségben, így anyagi gondjaival is nehezebb megküzdenie. A falugondnok azonban elmondta, az önkormányzat próbál támogatást adni annak a néhány embernek, aki úgy érzi egyedül marad a problémáival. A gázszámla ügyében jelenleg is levelezésben állnak a szolgáltatóval. Nemrég egy másik emberen, akinek a háza télvíz idején összeomlott, az önkormányzat úgy segített, hogy a község pénzén lakókonténert vásárolt neki.
Csendes, nyugodt, vonzó
Több helyi lakos véleménye szerint Lórév csendes, nyugodt, biztonságos falu, ahonnan nem akarnak elmenni. A polgármester úgy látja, a település elöregedése is megállt, szerencsére nincs gondjuk az óvodai és iskolai helyek feltöltésével. A szerb nyelven oktató alsó tagozatos összevont osztályos iskolába 16 gyerek jár, az óvodába ugyanennyi, egy részük a szomszédos magyar nemzetiségű településekről. „Nálunk pont fordítva van, nem a mi gyerekeink mennek el, hanem hozzánk jönnek” – mondta Alexov Ljubomír polgármester. A szerb nyelvet a magyar gyerekek ugyanúgy tanulják, mint nemzetiségi társaik, ami néhány megkérdezett magyar szülő szerint kifejezetten örvendetes. „Jó, nem egy világnyelv, de mégis egy másik nyelv, később még akár a turizmusban is hasznát vehetik, mert majdnem ugyanaz, mint a horvát” – mondta egy anya.
A szerb nyelv korai tanulásának az együttélés szempontjából érzékelhetően nagy jelentősége van Lóréven. Az utcán, és a községházán is természetes, ha valaki szerbül beszél, az önkormányzati hivatali állások betöltéséhez is szükséges az ismerete. A helyi magyarok közül többen mondták, hogy ha nem is beszélik, de részben megértik a szerbet, főleg a gyerekek, akik már az óvodában tanulják a cirill betűs nyelvet. Az iskola összeköti a gyerekeket, természetessé teszi számukra, hogy létezik más nemzetiség is, egységes szerb-magyar közösséget alkotnak – mondták helyi szerbek és magyarok. Ugyancsak a helyi közösséget erősíti a Magyarországi Szerb Színház jelenléte, amely országszerte és külföldön is rendszeresen játszik. A faluban húsz fős hagyományőrző táncegyüttes és öt fős zenekar is működik. A színház és a kultúrcsoport munkáját magyarok is segítik.
A nemzetiségek közötti vallási különbség sem okoz feszültséget, a helyiek jó része az ortodox és a katolikus ünnepeket is megtartja. A falu görögkeleti ortodox templomának harmincas éveiben járó pópája szerint békében élnek a község lakói. Elmondta, hogy politikáról nála szó sem lehet az istentiszteleteken, ezért csodálkozva tapasztalta, hogy vannak olyan egyházi személyek Magyarországon, akik a kampányt bevitték a szent helyekre.
A pópa egyébként jól érzi magát Lóréven, csak lehetne egy kicsit nagyobb a település – mondta a horvátországi születésű két gyerekes családapa. A több éve Magyarországon szolgáló helyi vallási vezető szerint az mindenképp jó érzés számára, hogy a községben még elevenen élnek a szerb hagyományok, ami más nagyobb településekről már nem mondható el. Nagy ünnepekkor tele van a templom és nem csak az idősek jönnek.
A falu további elöregedését akadályozza, hogy a fiatalok közül kevesen szakadnak el teljesen Lórévtől; kétlaki életet élnek, ragaszkodnak a nyugodt környezethez, a közösségi hangulathoz és az olcsóbb ingatlanárakhoz. A falugondnok két egyetemista gyereke Budapesten tanul jogásznak, a család Lóréven vesz nekik házat, ahonnan autóval könnyen be tudnak járni a pár kilométerre fekvő Ráckevére vagy akár a fővárosba is. A községnek méretéhez képest sok, 13 Bursa Hungaricás felsőoktatási ösztöndíjasa van. Ők részben az önkormányzattól, részben az oktatási minisztériumtól kapják a szociális juttatást. A polgármester szerint ez azt bizonyítja, hogy bármilyen kicsi egy település, alkalmas lehet a színvonalas oktatás biztosítására. Az is többször előfordult az utóbbi években, hogy visszatelepültek Lórévről elszármazott fiatalok.
A nem túl gazdag, nem túl szegény, szélsőségektől mentes település állapotaira jellemző, hogy az emberek nem zárják a kocsik ajtaját, ha rövidebb időre az utcán kell hagyniuk járművüket. A kertajtók szintén nyitva vannak. A településen nagyon ritkán fordul elő bűncselekmény, rendőr nincs a faluban. Helyiek szerint nem is hiányoznak nekik, mert ha az egyenruhások néha megjelennek, jó eséllyel a bukósisak nélkül robogozó fiatalokat zaklatják. Lórév fontosabb középületeit egy magáncég védi a távolból: ha valahová betörnének a riasztórendszer jelzése alapján a biztonsági szolgálat emberei kimennek a községbe.
A legnagyobb problémát a faluban az évente pár alkalommal felbukkanó vándorárusok jelentik, akik néhányszor betörtek házakba. Az ilyen kisebb, és ritkán előforduló bűncselekmények esélye is csökken, mert a falu határában manapság szinte mindig dolgozik egy-két sárga mellényes közmunkás, akik azonnal beszólnak a községházára, ha idegen autó tűnik fel. Az MR Online tudósítóit is megelőzte a hírük, a falugondnok percekkel korábban tudott az ismeretlen társaság érkezéséről. Gyilkosságra nem emlékeztek a megkérdezett helyiek, tudomásuk szerint Lóréven legutóbb Zichy Ödön főúr halt erőszakos halált, akit Görgey Artúr 1848-ban hazaárulásért haditörvényszék elé vitt. (A nagybirtokost a közeli Adonynál fogták el a magyar csapatok, és azzal vádolták, hogy együttműködött Jellasiccsal, ezért a lórévi kompkikötő közelében felakasztották. Zichy Ödön emlékét a Habsburg császári család által tíz évvel később emelt római katolikus kápolna őrzi.)
Nincs szükségük a Jobbikra
A faluban a szerbek és magyarok mellett bolgár származásúak is élnek, akiknek kertészettel foglalkozó ősei több mint száz éve érkeztek a településre. A bolgárok mára jórészt elszerbesedtek, illetve vegyes házasságok révén elkeveredett a két nemzetiség. Egy részben bolgár származású idős asszony elmondta, bár a nyelvet már alig beszéli, és inkább szerbnek érzi magát, számon tartja eredetét. A nemzetiségek közötti ellentétnek nincs nyoma a faluban. A településen egy cigány család is él, a polgármester szerint „nagyon rendesek”. Lórév mindenkit befogad, aki elfogadja a helyi szabályokat; ezek nem bonyolultak: tisztességes, normális élet – mondta Alexov Ljubomír.
A Jobbiknak szinte semmilyen támogatottsága nincs a településen, a megkérdezett helyiek szerint a máshol népszerű pártra Lórévnek nincs szüksége. Az egyetlen dolog, ami hozzájuk kötheti a viszonylag új pártot, hogy a környék első, MDF-s országgyűlési képviselője, a köztiszteletben álló néhai Vona Ferenc állatorvos vezetékneve megegyezik az ismert jobbikos politikuséval – mondták a faluban.
Egészen más a helyzet a ráckevei választókörzet egyéb településein. A Lórévvel szomszédos Makádon 14, Szigetbecsén 23 százalékot ért el a Jobbik a 2009-es EP-választáson. A környék nagyobb településein is hasonló eredmények születtek. Ráckevén és Gyálon 20, Kiskunlacházán 25 százalékot szerzett a cigánybűnözés fogalmával kampányoló szervezet – mindhárom helyen megelőzve az MSZP-t.
Alexov Ljubomír érteni véli, a Jobbik környékbeli sikerének okait. A tanár végzettségű községvezető, aki korábban dolgozott Kiskunlacházán is, azt mondta, a környező településeken valóban nehezen elviselhető állapot alakult ki a mindennapossá váló lopások, rablások miatt. Kiskunlacházán szerinte nem a 14 éves H. Nóra 2008-as meggyilkolása vezetett cigányellenességhez, az csak az utolsó csepp volt a pohárban. (H. Nórát, mint utóbb kiderült, nem cigány származású ember ölte meg.) Sokkal inkább a már említett tolvajlások, napi szintű zaklatások, amelyek elkövetői ráadásul egyre erőszakosabbak. Régen elfutott a tolvaj, ha tetten érték, most meg belevágja a vasvillát a gazdába – mondta a Lórév környéki helyzetről Alexov Ljubomír. A lórévi polgármester állítja, az átlag kiskunlacházi emberekben nincs eredendő hajlam a gyűlölködésre.
Dzsentri stílus
Alexov Ljubomír sokat gondolkodott azon, Lórév választási eredményei miért ütnek el a környezetükétől, és arra jutott, hogy közösségük természetes módon vonzódik a nyugodt, kiszámítható középerőkhöz. Az hogy egy politikai párt ezt a vágyott centrumot jobbról vagy balról közelíti, a polgármester szerint nem számít, már csak azért sem, mert Lórévnek nincsenek klasszikus baloldali hagyományai. Alig egy-két ember lépett be annak idején az MSZMP-be – ők is csak az állásuk miatt -, a község lakói templomba járó, vallási hagyományaikat ápoló emberek voltak régen is.
Lórév önkormányzatának vezetője szerint nem véletlen hogy szerbiai testvérközségük, a színmagyar Székelykeve lakóival félszavakból is értik egymást. A vajdasági településen is megvannak a vélt vagy valós kisebbségi félelmek, hatással vannak a régi rossz tapasztalatok. A tökéletes egyenjogúság még jószándék esetén is nehezen megvalósítható, ezért a nemzetiségiek mindig érzékenyebbek. Ha voltak történelmi sérelmek, azok nacionalista oldalról érkeztek. Az MSZP-n kevésbé érezzük ezt a fajta nacionalizmust, az ő kormányzásuktól az emberek talán nyugodtabb életet remélnek – véli Lórév polgármestere.
Alexov Ljubomír szerint sokan mondták neki a faluban, hogy ha nem Orbán Viktor lenne a Fidesz vezére, akkor a jobboldali pártot választanák. A Fidesz programja nem tűnik szélsőségesnek, csak nem szeretik Orbán dzsentri stílusát. A vidéki ember pedig az elsődleges benyomások alapján dönt – tette hozzá a községvezető.
A Fidesz és még inkább a Jobbik elutasítottsága egyértelműen tapasztalható a településen, ahol a legtöbb megkérdezett azt mondta, túlzónak érzi a jobboldali pártok nacionalizmusát. „A határon túli magyarokkal foglalkoznak folyamatosan, de a magyarországi nemzetiségekkel is kellene. Utálom, amikor Orbán mindig csak azt mondogatja, ’mi magyarok’. Nem tudjuk, ebbe minket hogyan ért bele” – mondta az iskola egyik dolgozója.
„A nagymagyar dumákat azt nagyon nem bírom” – mondta egy másik lórévi, aki azonban hozzátette, ettől függetlenül még nem döntötte el kire szavaz. A szocialisták nagyot estek a szemében az utóbbi évek teljesítménye miatt, de Mesterházy Attila legutóbbi ajánlata, hogy az MSZP és a Fidesz működjön együtt a Jobbik ellen, az nagyon kellemes csalódás volt – mondta a középkorú férfi.
A lóréviek között vannak bizarrnak ható magyarázatok is a község MSZP-s vonzódására. Két ötvenes éviben járó férfi, azt fejtegette, hogy a lóréviek tulajdonképpen szerb kommunisták. Szerintük ezen nincs mit csodálkozni, mert görögkeleti szlávokként mindig is az oroszokhoz húztak, akiknél erős a kommunista vonal.
Életben maradni
A polgármester szerint badarság a lórévieket kommunistának beállítani, a pártok aszerint számíthatnak a helyi voksokra, hogy megfelelnek-e néhány egyszerű elvárásnak. A következő parlamenttől elsősorban azt szeretnék, hogy nemzetiségként életben maradhassanak. Ennek alapvető feltétele, hogy a mindenkori magyar országgyűlés, illetve kormány a kisebbségek jogait biztosító szabályok mellé megadja a törvények érvényesítéséhez szükséges minimális pénzösszeget is.
A lóréviek számára ugyancsak fontos, hogy ne sérüljön a mostani önkormányzati rendszer, ami náluk sikertörténetnek számít. Azt is szeretné a lórévi polgármester, hogy a törvényhozók megvédjék a magyar vidéket, teremtsenek olyan feltételeket, amelyek lehetővé teszik a gazdálkodók számára a tisztes jövedelmet. Ennyi, aki ezt ezeket teljesíti, sokáig számíthat a szavazatunkra – mondta a polgármester.
Hallgasson bele a beszélgetésbe!
Az általános igények mellett a falu önkormányzatának vezetője megemlítette még: a községben régi terv, hogy a tehenészetekre alapozva élelmiszerfeldolgozó üzemet építsenek, tejtermékeiket pedig a városokban működő majdani saját bolthálózatba szállítsák. A vállalkozáshoz azonban hitelre lenne szükségük, amit egyelőre nem kapnak meg. A Dunára és a közeli természetvédelmi területekre alapozva a turizmust is fejlesztenék, de ehhez meg kellene épülnie a csepeli szennyvíztisztítónak, mert a folyó fő ága Lórévnél jelenleg "olyan, mint a kloáka".
Fontos lenne a Csepel-szigeti településeket elkerülő, Budapesttől Lórévig érő gerincút is, ami több mint tíz éves álom, de jó esetben is még éveket kell rá várni. A Lórév és Adony közé tervezett közúti átkelőt azonban nem várják ilyen nagyon a faluban, mert megszűnne a helyiek által üzemeltetett kompkikötő.
Spanyol sorozat
A pártok Alexov Ljubomír szerint nem igazán versengenek kívánságaik teljesítéséért. Az elmúlt húsz évben csak nagy ritkán jöttek el a faluba a képviselőjelöltek kampányolni, ezért idén a polgármester meghívta az indulókat. Március elején Szentgyörgyi József MSZP-s jelölt tartott lakossági fórumot, amire az önkormányzat képviselőin kívül négy-öt ember volt kíváncsi.
A községházán tartott találkozón a szocialista politikus, aki Halásztelek polgármestere, azt mondta, nem akar felelőtlenül ígérgetni: például új útra Ráckeve felé jó darabig ne számítsanak a lóréviek. Az MSZP-s jelölt azonban komoly lehetőséget lát a nemzetiségi közösségek számára elnyerhető pályázati pénzekben, amiből Lóréven tovább fejleszthetnék az iskolát vagy a művelődési házat, és újabb kulturális programokat is rendezhetnének. Ugyancsak segítség lenne a falunak, mondta a szocialista aspiráns, ha ő mint a térséget jól ismerő politikus rendszeresen monitorozná az egyéb fejlesztésekre kiírt pályázatokat, figyelmeztetne a rendelkezésre álló forrásokra.
A fideszes indulót, Pánczél Károlyt szintén meghívta a község, aki felvette programjába a lórévi látogatást - emberemlékezet óta ő lenne az első, faluba látogató jobboldali jelölt. Alexov Ljubomír azonban a Lórévre hozott lakossági fórumok ellenére is attól tart, kevesen mennek el majd szavazni.
„Apolitikus falu a miénk, a hét órára kiírt MSZP-s lakossági fórumon is alig néhányan jelentek meg.” A polgármester szerint ennek az az oka, hogy a lóréviek szeretik a nyugalmat és a késő délutáni sorozatokat. Az MSZP-s lakossági fórum idején a falu jó része minden bizonnyal a közös antennákkal fogott egyik szerb televízió műsorát nézte. A pihenő lóréviek a belgrádi csatornán épp egy cirill betűkkel feliratozott spanyol szappanopera fiatal szereplőinek szerelmi életét követhették, az MSZP-s jelölt tervei helyett.
Kövessen minket a Twitteren is: http://twitter.com/mr1hu
