„Nevedről lehull az ékezet" – a 20. századi magyar emigráció

Fotó: Flickr/eschipul

Hallgassa meg a sorozat első részét!

Magyarország viharos, politikai fordulatokban gazdag 20. századi történelmét számos kivándorlási hullám jellemezte. A gazdasági és történelmi eseményeket követő emigrációk nemcsak jelentőségükben, de méretük is különböztek, voltak évek, amikor tízezrek hagyták el az országot, de olyan is, amikor százezrek indultak útnak. Lánczi Ágnes Frank Tibor, Hajdu Tibor, Start Tamás, Szerencsés Károly történészekkel és Tóth Pál Péter demográfussal beszélgetett arról, hogy milyen gazdasági és politikai okai voltak a kivándorlásnak, kik és milyen okok miatt kerestek új hazát, és hogyan gondolkodtak az esetleges visszatérésükről. Erdős Ferenc pszichológus a beilleszkedésről, a kettős identitásról, és arról mondta el véleményét, hogy az emigráció hatására mennyire változik meg az egyén viselkedése, nyelvhasználata, a kulturális szokásaihoz, a hagyományokhoz való ragaszkodása.

Hallgassa meg a sorozat második részét!

Az első világháború idején az emigrálók jó része a katonai szolgálat elől ment el az országból, 1919-20-ban pedig leginkább politikai okok miatt keltek útra. Azok pedig, akik nem a megtorlás elől menekültek, a numerus clausus, az 1920-as évi XXV. számú törvény miatt jutottak arra az elhatározásra, hogy máshol keresnek tanulási és megélhetési lehetőséget. Ekkor már nem Amerika, hanem elsősorban a német nyelvű országok jelentették a célállomást. Később pedig, amikor Németországban, Ausztriában is nagy volt a munkanélküliség, Franciaország került az érdeklődés középpontjába. Sok magyar hadifogoly maradt kint Oroszországban is.

Lánczi Ágnes Frank Tibor és Hajdu Tibor történészeket kérdezte az első világháborús emigrációról. Tóth Pál Péter demográfus azt mondta el, hogyan alakult a magyar népesség száma az első világháború után. Petrák Katalin az 1920-45. közötti magyar emigrációról beszélt, és a műsorban megszólaltak egykori emigránsok leszármazottai is.

Hallgassa meg a sorozat harmadik részét!

Nincs pontos adat arról, hogy a 30-as évek végén hányan hagyták el Magyarországot. Voltak, akiket politikai meggyőződésük miatt a hatalmon levők kényszeríttettek menekülésre, és voltak, akik a háború elől mentek. Az Amerikai Egyesült Államokba az éves kvóta miatt csak kevesen jutottak ki, Németország és Ausztria pedig 1938 után már nem jelentett menedéket. Maradt Dél-Amerika, Ausztrália és Kanada, de voltak olyanok is, akiknek Franciaországban sikerült átvészelniük a háborút. Tóth Pál Péter demográfus elmondta, hogy becslések szerint 200 ezren, de akár 800 ezren is lehettek, akik a második világháború után mentek el. Annak feltárása is várat azonban még magára, hogy milyen volt a kivándorlók társadalmi rétegződése. A második világháború alatti és utáni emigrációról Szerencsés Károly és Start Tamás történészek, a Szabad Európa Rádió létrehozásáról Simándi Irén történész, Ekecs Géza és Borbándi Gyula, a Rádió munkatársai beszéltek. 

Hallgassa meg a sorozat negyedik részét!

1956 novemberében és decemberében a becslések szerint mintegy kétszázezren menekültek el Magyarországról. Jelentős részük gazdasági okokból távozott, mert a második világháború óta eltelt években életükre nemcsak az elnyomás, hanem a nyomor is rányomta bélyegét. A Szabad Európa Rádió heteken át szinte mást sem sugárzott, mint az emigránsok álnéven küldött üzeneteit itthon maradt rokonaiknak, barátaiknak. A menekültek egy része nem tudott belenyugodni a forradalom bukásába, és Bécsből ellenállási akciókat szerveztek. Az osztrák fővárosban több ilyen szervezet is alakult, legismertebb a Magyar Forradalmi Csoport, melynek vezetői a forradalom meghatározó egyéniségei voltak. Azon túl, hogy igyekeztek a Nyugatot megismertetni a Magyarországon történtekkel, a forradalom áldozatainak és a bebörtönzötteknek a családtagjait is segítették. Az 56-os emigráció politikai szempontból azonban korántsem volt olyan aktív, mint a 45-ös vagy a 47-es. Az 56-osok abban a hitben mentek el Magyarországról, hogy a vasfüggöny véglegesen lezárult, és soha nem lesz lehetőségük hazatérni.

Az 1956-os emigrációról többek között Eörsi László, Szerencsés Károly, Simándi Irén, Start Tamás történészek és Borbándi Gyula, a Szabad Európa Rádió helyettes vezetője mesélt.