„A művészettől az életig” – Magyarok a Bauhausban

Fotó: Kozelka Tivadar

„A művészettől az életig” – Magyarok a Bauhausban címmel festett képek, grafikák, fotók, építészeti tervek, bútorok, színpadkép- és jelmeztervek, valamint filmrészletek együtt mutatják meg ezt a nehezen definiálható fogalmat. Hiszen a Bauhaus nem elsősorban stílus, hanem inkább iskola, illetve képzési forma, nem csak urbanisztikai gondolkodásmód, hanem valóságos építészeti irányzat is. És akkor még nem utaltunk a színházra, de a kort se feledjük, amikor a valós időben 1919-től 1933-ig létezhetett Németországban a Bauhaus. Számos magyar résztvevője pedig hazahozta az ott szerzett tudást, és itt – már amikor erre lehetőség adódott – kiteljesítette. A négy műsor a kezdetektől a modernizmusig, illetve az abban betöltött szerepéig mutatja meg a Bauhaust.

 A sorozat első részét hallgassa meg!

A kiállítás egyik kurátora, Várkonyi György kalauzol a felvétel idején még többségében üres falak között. Azóta beköltözött tizenhat gyűjtemény több mint ötszáz műtárgya. Archív felvételről szólal meg Weininger Andor, és frissen készített interjúban mondja el meglátásait a Bauhausról Nádas Péter, aki legutóbbi regényében, a Párhuzamos történetekben alaposan elemzi ennek a jelenségnek a szellemi, egzisztenciális hátterét.

 Hallgassa meg a sorozat második részét

Menni vagy maradni – a kérdés gyakran nem költői, hanem valóságos. Patartics Zorán az elprojekt.hu oldalon megjelenített programjában azt mutatja meg, hogy miként is érdemes végiggondolni, ha felvetődik a „menés vagy maradás” lehetősége.

Mint ahogy a Bauhaus magyar résztvevőinek egy része is elment az országból, és máshol lett világhírű – mint mondjuk Brauer Marcel, Moholy-Nagy László vagy Kepes György. De azért szerencsére maradtak is olyan alkotók, akik aztán idehaza mutatták meg: mit ér a Németországban megszerzett tudás.

 Hallgassa meg a sorozat harmadik részét

A „Fény és forma – Modern építészet és fotó 1927-1950” című kiállítás Pécsett már bezárt, de könyv formában hozzáférhető az ott felvonultatott anyag mögött található tudás. A három kurátor: Plank Ibolya, Hajdú Virág és Ritoók Pál a helyszínen azt magyarázta el, hogy a modernista építészet miként merített a Bauhausból, illetve hogyan vitte tovább ezt az örökséget. A kor fotóin a kort gyakran meghaladó gondolatok, megközelítések lenyomatait figyelhetjük meg – és a beékelt riportok azt mutatják meg hogy milyen sorsa lett például Kozma Lajos vagy Molnár Farkas épületeinek.

 Hallgassa meg a sorozat negyedik részét

Mozgó képek, azaz filmek is őrzik a Bauhaus emlékét. Igaz, ezek többsége már a nagy korszakot követő időkben készült, de ez is helyet kap a programban, hiszen az irányzat újjáéledését is jól reprezentálják ezek a mozik. És megjelenik a műsorban a valóságos mozi is, a pécsi Uránia filmszínház, amely épület stílusjegyei idézik a Bauhaust. Filmesként beszél a Csontos testvérpár, valamint Kismányoki Károly pécsi képzőművész, aki most új filmmel mutatja meg az ő olvasatát erről az irányzatról.

Kövessen minket a twitteren is: http://twitter.com/mr1hu