A kérdés a régi: oltani vagy sem?

Fotó: MR/Neubauer Rudolf

Hallgassa meg az ÜtközÅ‘t!

Az influenzaszezon közeledtével - az elmúlt évek személyes tapasztalatai ellenére - ismét fellángolhat a vita: oltsunk vagy sem. Még mindig akad orvos, aki nem feltétlen híve a védÅ‘oltásnak – derült ki a Kossuth Rádió ÜtközÅ‘ című műsorából.

Oltáskritikus vagyok – válaszolt az alapkérdésre Dr. Turcsányi Zsolt belgyógyász háziorvos, a Nebáncsvirág Egyesület elnöke. Kijelentette: az influenza esetében oltásellenesnek tartja magát, mert – mint mondja – ez esetben az oltás 65 év felett nem hatásos, káros anyagot is tartalmaz, és üzleti érdekek állnak a háttérben. A károsanyag-tartalomról szólva rámutatott: az oltásokban található tiomerzál ártalmas az egészségre. Statisztikai adatok szerint pedig hiába kapja meg minél több ember az oltást, nem csökken az influenza eredetű halálozások száma – jelentette ki Dr. Turcsányi Zsolt.

Minden ember más, mások az adottságai, táplálkozási szokásai, az Å‘t érÅ‘ környezeti hatások, ezért általánosságban az oltások szükségességét egyénileg kellene elbírálni, a szülÅ‘nek és a háziorvosoknak nagyobb szabadságot kellene adni – fogalmazott a belgyógyász háziorvo, aki megjegyezte azt is: a különbözÅ‘ védÅ‘oltások bevezetésekor már egyébként is jelentÅ‘sen csökkent a rettegett betegségek okozta halálozások száma, ráadásul megfelelÅ‘ jelentések sem készültek az oltások utáni mellékhatásokról. A kormányok nem fordítanak kellÅ‘ pénzt a különbözÅ‘ betegségek és az oltások közötti idÅ‘beli és ok-okozati összefüggések felderítésére.

Minden orvosi beavatkozásnak, egy egyszerű injekciónak is van mellékhatása – reagált az elhangzottakra Dr. Jankovics István orvos-mikrobiológus. „A lényeg a hozam”, a beavatkozás okozta esetleges mellékhatás azzal áll szemben, hogy kivédjük a halálozást – magyarázta.

Dr. Jankovics István egy közelmúltban végzett európai felmérésre hivatkozva – melyben több ezer háziorvos, köztük száz fölötti magyar vett részt – elmondta: az oltott és nem oltott betegek összehasonlításakor kiderült, hogy Magyarországon 90 százalék feletti az oltás hatásossága. Az alapkérdés tehát az, hogy a vizsgált páciens beteg lett-e vagy sem.

A régi nagy járványok, például torokgyík idején 8 gyerekbÅ‘l 6 meghalt, mert a szervezetük immunológialag nem tudott kellÅ‘ választ adni. Amióta védÅ‘oltások állnak rendelkezésre, a gyerekek nem halnak be ezekbe a betegségekbe – hangsúlyozta. Az új betegségek, például az autizmus, olyan genetikai okokra vezethetÅ‘k vissza, amelyek eleve létre sem jöhettek volna, hiszen az illetÅ‘ már korábban meghalt volna egy fertÅ‘zÅ‘ betegségben – jegyezte meg a mikrobiológus.

A teljes vita a cikk elején található lejátszóra kattintva hallgatható meg.