Tér-idő Lukácsi Béla - 2010.12.07. 15:10
Fotó: wikipedia
Hallgassa meg a sorozat elsÅ‘ részét!
A Föld felszínének kétharmadát tengerek, óceánok borítják, amely 1,33 milliárd köbkilométernyi víztömeget jelent. A tenger, illetve az óceán meghatározó tényezÅ‘ volt, és ma is az a földi élÅ‘világ számára. Forrása az édesvíznek és az oxigén egy részének, elnyeli a széndioxidot, milliónyi élÅ‘lény számára jelenti az életteret és a táplálékforrást, barátságos klímát teremt és tart fenn az élÅ‘világ számára, tele van energiával és ásványi kincsekkel. Az ember pedig még érzelmileg is viszonyul hozzá, hiszen kultúrákat formál, vagy éppen pusztít el, közvetít, összeköt és elválaszt. Csodáljuk, élvezzük, szeretjük, írunk róla verset, zenét, lefestjük, és félünk is tÅ‘le.
Dr. Pajtókné dr. Tari Ilona az egri Eszterházy Károly FÅ‘iskola Földrajz Tanszékének vezetÅ‘je errÅ‘l az óriási víztömegrÅ‘l és az ár-apály jelenségrÅ‘l mesélt. Kereszturi Ákos geológus azokat az elméleteket foglalta össze, amelyek arra próbálnak fényt deríteni, hogy honnan és hogyan kerülhetett bolygónkra a víz. Dávid Árpád, az egri Eszterházy Károly FÅ‘iskola Földrajz Tanszékének docense azt mondta el, hogyan változtak a Föld története során a szárazföldek és a tengerek. Mika János éghajlatkutató arról beszélt, hogyan befolyásolják az éghajlatot a tengerek, s hogyan alakul ki az El Niño és a La Niña jelenség.
Hallgassa meg a sorozat második részét!
A mélytengerek kutatása az ötvenes években kezdÅ‘dött. G. Tóth László biológus, a Tihanyi Balatoni Limnológiai Kutatóintézet tudományos tanácsadója a 80-as években vett részt az Atlanti-óceánon egy négyhónapos kutatóprogramban, a 2000-es évek elején pedig egy különleges mélytengeri expedícióban a japánokkal. Az Okinava szigete melletti árokrendszert, és többek között a hÅ‘források környékén élÅ‘, az Å‘si élet kezdetére utaló módon működÅ‘ baktériumokat kutatták. A mélytengeri kutatások történetérÅ‘l és módszereirÅ‘l beszélt a műsorban.
Az óceánokban tízmillió faj élhet, de valószínűleg ez is csak szerény becslés, egyes szakértÅ‘k szerint a fajok több mint felét még mindig nem ismerjük. Galácz András Å‘slénykutató egy kihaltnak vélt Å‘shalról, a bojtos úszójú halról mesélt. Kiss János biológus arról beszélt, hogy milyen különleges alkalmazkodást kíván az élÅ‘világtól a tenger, ez a különös közeg.
Hallgassa meg a sorozat harmadik részét!
Az Európai Unió halászai közel hétmillió tonna halat fognak ki évente. A túlhalászás miatt egyes halfajták végveszélybe is kerülhetnek, különösen a tonhal, a tÅ‘kehal és a hering. Márkus Ferenc agrárökológus ezekrÅ‘l a veszélyekrÅ‘l, a környezeti problémákról, a tengerek szennyezésérÅ‘l beszélt. Ma már a kereskedelmi célú bálnavadászat is tiltott tevékenység, a japánok azonban mégis csaknem ezer bálnát ölnek meg évente. Kristóf Veronika, bálnavédÅ‘ ott volt a Sea Shepherd hajó fedélzetén, amikor természetvédÅ‘k tiltakoztak a japán bálnavadászat ellen. Személyes élményeirÅ‘l mesélt a műsorban. Kende Tamás nemzetközi jogász azt ismertette, hogyan rendelkezik a tengerjog a nyílt tengeren végzett tevékenységekrÅ‘l.
A tenger halászat, kereskedelem, bányászat rengeteg embernek jelent megélhetést, ám van, ahol a tenger inkább átok, mint áldás. Tavaly Å‘sszel az egyenlítÅ‘i Maldív-szigetek kormánya víz alatti kormányülést tartott, ezzel próbálva felhívni a világ figyelmét arra, hogy a globális felmelegedés miatti tengerszint-növekedés miatt a tenger elöntheti az országot. A tengerrel Velence is küzd, szaporodnak az árvizes napok, nÅ‘ a vízmagasság. Sárközy Júlia római tudósító azokról az olasz tervekrÅ‘l beszélt, amelyekkel Velencét igyekeznek megmenteni.
Hallgassa meg a sorozat negyedik részét!
A sorozat befejezÅ‘ részében Ákos György fizikus, hajózástörténeti szakértÅ‘ az európai hajózás történetérÅ‘l és fejlÅ‘désérÅ‘l mesélt, amely lehetÅ‘vé tette a távoli utakat és a nagy felfedezéseket. De az ember csak nézni és hallgatni is szereti a tengert, szeret a közelében lenni, elmerülni benne. ErÅ‘s Ferenc pszichológus Ferenczi Sándor pszichoanalitikus elméletérÅ‘l beszélt, mely szerint minden élÅ‘lény visszavágyik az Å‘stengerbe, az éltetÅ‘ vízbe, amelybÅ‘l származik. Lengyel Nagy Anna a tengerben lebegés különleges, semmihez nem hasonlítható érzésérÅ‘l, a búvárkodásról mesélt. Kiss Gábor fotográfus, búvár floridai élményeit elevenítette fel. Fa Nándor és Gál József történelmet írt, amikor a Szent Jupáttal körbevitorlázta a Földet. Fa Nándor azt árulta el, mi vonzotta, mi motiválta erre a nem mindennapi teljesítményre. Méder Áron 2006-2009 között járta a tengereket, az Å‘ hajója volt a harmadik legkisebb, amellyel körbevitorlázták a Földet.
