Fotó: Wikimedia/Deutsches Bundesarchiv/Rudi Ulmer
Hallgassa meg a sorozat első részét!
A Kádár-korszak 1956 novemberétől kezdődött. A rendszer igyekezett elkerülni a társadalmi konfliktusokat, változtatott a hatalom gyakorlásának mechanizmusán, és módosított a gazdaságpolitikán. 1959 nyarán a hatalom az egyik leghatásosabb tömegkommunikációs eszközt hívta segítségül: a Rádiót. Megszületett a Szabó család, egy folytatásos rádiójáték, amelyben a kádárizmus által tematizált problémák kerültek bemutatásra – "életszerűen" –, hogy pozitívan befolyásolják a közvéleményt.
A sorozat első részében Melegh Attila szociológus, Varga Zsuzsanna és Valluch Tibor történészek magyarázták el a Kádár-rendszer gyors és sikeres stabilizációnak és konszolidációjának okait.
Hallgassa meg a sorozat második részét!
Az 1949 és 1956 közötti kommunista berendezkedés olyannyira meggyengítette a háborútól egyébként is megviselt társadalmat, hogy ’56 után a legkisebb változás is eredménynek számított. Már az is javított a társadalom közérzetén, hogy kevesebb fáradsággal lehetett hozzájutni az alapvető élelmiszerekhez, sőt egyes tartós fogyasztási cikkek is megjelentek az üzletekben. A kicsivel nagyobb és komfortosabb lakás, a hűtőszekrény és a televízió utáni vágyakozás és ezek elérésének lehetősége sokak számára feledhetővé tette azt, hogy hol is élnek valójában.
Valluch Tibor történész arról beszélt, hogyan finomodott, s hogyan lett elviselhetőbb a rendszer a mindennapokban, s a hatvanas évek második felére kicsivel nagyobb lett a mozgásszabadság. Jeszenszky Sándor villamosmérnök a hatvanas évek jellemző reklámjairól mesélt. Varga Zsuzsanna történész azt mondta el, hogyan éltek az emberek vidéken, milyen volt az életszínvonal a falvakban.
Hallgassa meg a sorozat harmadik részét!
Az ötvenes évek katasztrofális hiánykorszaka után a hatvanas évek elején az élelmiszer vált a legfontosabb fogyasztási cikké. 1956 után a téeszek jó része felbomlott, a parasztok visszavették a földjüket.1959 és 1961 között ismét megkezdődött a kollektivizálás, azaz a szocialista mezőgazdaság megteremtése, ami valamivel kisebb konfliktussal járt, mint a korábbi próbálkozások, ám tartósította az áruhiányt. Melegh Attila szociológus a szövetkezetek és az állami gazdaságok létrejöttéről, az agrártársadalom jellemzőiről, Varga Zsuzsanna történész a mezőgazdaság átszervezésének párton belüli vitájáról, a kollektivizálás sikerének okairól, a parasztság életszínvonaláról beszélt.
Hallgassa meg a sorozat negyedik részét!
"Hazánkban vallásszabadság van, pártunk kerül mindent, ami a vallásos emberek érzéseit sértené…" – mondta Kádár János 1966-ban. Tíz évvel korábban azonban a rendszer nem volt ilyen nagyvonalú. A konszolidáció korai korszakában sem a hagyományok ápolását, sem a vallás gyakorlását nem tolerálta, korlátozta az egyházak tevékenységét, ateista propagandát folytatott, s nagy hangsúlyt fektetett a vallásos emberek elbizonytalanítására és felvilágosítására. A hatalom az egyházakat komoly ellenségnek tekintette, s fenntartotta magának a jogot, hogy megvétózza az egyházi kinevezéseket, és előírta az eskütételi kötelezettséget.
Az ötvenes években felnőtt generáció már eltávolodott a vallási örökségtől. Az elvilágiasodás egyik oka gyors mobilizáció volt. Az új környezetbe és társadalmi helyzetbe kerülteknél a politikai megbízhatóság követelménye megfelelni vágyással párosult, így szó sem lehetett templomba járásról, egyházi esküvőről és keresztelőről. Ha mégis, akkor az csakis titokban történhetett. A népi demokráciában az ünnepek is megváltoztak: fenyő-, télapó, alkotmány- és új kenyér ünnepeket tartottak.
Az egyház helyzetéről és a vallás gyakorlásáról Szabó Csaba főlevéltáros beszélt a műsorban.
Kövessen minket a twitteren is: http://twitter.com/mr1hu
