Algyő, római katolikus templom

Algyő Csongrád megyei nagyközség, Szegedtől tíz kilométerre északkeletre található. Neve bolgár-török eredetű magyar személynévből származik.

1905-ben Tömörkény István, majd 1907-ben Móra Ferenc a plébánia kertjében végzett régészeti ásatásokon 2. és 5. századi szarmata sírokat talált.

A Tisza jobb partján fekvő település neve először a dömösi prépostság 1138-as adománylevelében szerepel. Királyi birtok volt a 18. század elejéig. A kincstári egyezség után a Tisza vidéke Mindszenttől Algyőig az Erdődy család kezébe került.

Középkori templomát a 11-12. században és a 14. században építették. Ezt az épületet egészítették ki 1755-ben.

A 19. század első éveiben a birtokot elzálogosították, majd eladták Pallavicini Károlynak. Az őrgróf özvegye, gróf Zichy Leopoldina az új uradalom központját Algyőn rendezte be. A nagy, 1879-es tiszai árvíz Algyőt sem kímélte meg. Pallavicini Sándor az egész falut áttelepítette a mai Sándorfalvára. Az árvíz elvonulásával a község lakói visszaköltöztek. Temploma 1936-ban ismét átalakult.

Algyő 20. századi hírnevét az 1965-ben feltárt kőolaj- és földgázmező teremtette meg. 1973-ban Algyőt Szegedhez csatolták. Az 1996-ban rendezett népszavazás ismét önálló településsé tette a Tisza-parti nagyközséget.

Algyő Szent Anna templomának harmincnyolc méter magas tornyában három harang lakik. A délidőben megszólaló nagyharangot a Belák család öntette Szlezák László mesterrel budapesti műhelyében 1923-ban.

Kövessen minket a twitteren is: http://twitter.com/mr1hu