Fotó: Tatár IstvánAz 1925-ben született Tatár István Erdélyben kezdett tanítani 1944-ben, majd a történelem "hazakényszerítette", s a mai napig Békés, illetve Csongrád megyében folytatja pedagógusi pályáját. A háború után kezdeményezője volt a Gyere velem iskolába! mozgalomnak - gyermekek ezrei köszönhetik neki, hogy az ínséges időkben nem kallódtak el az iskolarendszer számára. Megkapott minden elképzelhető szakmai elismerést, legutóbb a Rátz Tanár Úr Életműdíjat vehette át. Értékes életútjának legérdekesebb mozzanatairól színesen mesél, s elhangzik egy-két meghökkentően szép verse is az Arcvonásokban.
Hallgassa meg!A második világháború utáni matematikatanítás tíz hazai legnagyobb egyénisége közé sorolta egy kötet. Megkapott minden elismerést, amit egy köztiszteletben álló pedagógus megkaphat. Mint az Arcvonásokban elmondta, olyan tanítói, tanárai voltak, akik ráébresztették a tanári hivatás fontosságára, akik arra ösztönözték, hogy gyerekeket neveljen.
Ideiglenes segédtanítóként állt munkába először Erdélyben, Szatmár megyében egy községben. Ott találkozott először az iskolába hívó haranggal, illetve harangszóval. Az udvaron állt négy lábon a kis harang és ezt húzták meg reggel a gyerekek, amellyel becsengettek.
A háború után az ötvenes években kezdeményezte a Gyere velem iskolába mozgalmat. Kunágota környékén uradalmakkal, nagy gazdaságokkal átszőtt birtokok voltak, ahol a családok munkával töltötték az időt és ebbe a gyerekeket is bevonták. Vagyis a gyerekek nemcsak iskolába jártak, hanem dolgoztak, sőt voltak akiknek nem is jutott idejük a tanulásra. Harminc, negyven százalékuk mulasztott az iskolából. A falu két végén lakó gyerekeknek kötelességük volt beszólni társaiknak a házakba, hogy menjenek velük az iskolába.
Tatár István a tanítási órákat mindig megpróbálta érdekessé tenni, ezért kitalált több olyan eszközt, vagy játékot, amivel ezt segíthette, közelebb vihette az ismereteket a gyerekekhez. Ezekkel a játékokkal kezdte meg például a tanítási órákat. Úgy gondolja, ilyen hangulattal, egészen másként lehet kezdeni például egy matematikaórát.
Úgy gondolja, szerencsés kort ért meg. Nagyon tetszett neki régen az is, ahogyan a szülők ragaszkodtak az iskolához. Szerinte a média olyan információkat sugallt hosszú évek alatt, amelyek eltávolították a szülőket az iskolától, és nem a kívánt irányba terelte őket. 1993-ben az Országgyűlés egyik ülésén egy képviselő azt mondta, az iskola oktasson, és ne neveljen. Azóta is döbbenten emlékszik vissza erre a beszédre – tette hozzá Tatár Istvan Az MR1-Kossuth Rádió délutáni portréműsorában.
Kövessen minket a Twitteren is: http://twitter.com/mr1hu
