180 perc Pataky Lehel Zsolt Gungl László Nánási Anikó Ternovácz István (Újvidék) - 2011.10.06. 10:01
Fotó: MR/Merza JenÅ‘ – archÃv
Hallgassa meg a Déli krónika összeállítását!
Éljen a haza! Rajta, vadászok! – kiáltotta Batthyány Lajos a kivégzÅ‘osztag elÅ‘tt. Az elsÅ‘ felelÅ‘s magyar kormány miniszterelnökét az olmützi haditörvényszék börtönre és vagyonelkobzásra ítélte, majd a bécsi udvar nyomására az ítéletet halálbüntetésre változtatta. Haynau jóváhagyta, és Pesten hajtották végre. Miután Battyhyány egy becsempészett tÅ‘rrel a börtönben megsebesítette magát, felakasztani már nem lehetett, így a golyó általi halál mellett döntöttek.
Az 1848–49-es szabadságharcban való részvételük miatt október 6-án végezték ki a tizenhárom aradi vértanút is. A tábornokok egy darabig azt hitték, az oroszok megvédelmezik Å‘ket Haynautól, de tévedtek. Már 1849 augusztusában megkezdÅ‘dtek a kihallgatások, a kivégzést a bécsi forradalom évfordulójára idÅ‘zítették.
Egyes statisztikák szerint a megtorlásnál ötszáz halálos ítélet született, több mint százat végre is hajtottak. A kivégzés után az elítélteket közszemlére tették ki, majd a sáncárokban és a vesztÅ‘helyen temették el. A feljegyzések szerint Kiss ErnÅ‘ honvéd altábornagy a kivégzÅ‘ osztag elÅ‘tt így fakadt ki: „Szegény hazám! Isten büntesse meg hóhérainkat.”
Hallgassa meg a 180 perc aradi tudósítását!
Arad a magyar Golgota. Kossuth Lajos nevezte így a várost, ahol Haynau osztrák császári hadvezér 1849. október 6-án kivégeztette a forradalmi seregek tizenhárom honvéd tisztjét. A kegyetlen megtorlás csak megerÅ‘sítette az emberekben a szabadságvágyat és növelte a tiszteletet az emelt fÅ‘vel vérpadra vonuló mártírok iránt.
Emléküket csak a kiegyezés után ápolhatták szabadon az aradiak. Az elsÅ‘ kezdeményezés Barabás Péter asztalosmester nevéhez fűzÅ‘dik, aki a saját kertjébÅ‘l kiásott egy eperfát, és a legényeivel kivitette a vesztÅ‘helyre. A területen 1871-ben egy négyszög alakú gránitlapot helyeztek el, majd a Kölcsey Egyesület gyűjtése nyomán 1881-ben leleplezték azt az obeliszket, amely ma is áll.
A vértanúk emlékművét 1890-ben állították fel Arad központjában. A szobrot Huszár Adolf tervei alapján Zala György készítette el. Trianon és a román hatalomátvétel után a szoborcsoportot lebontották, és a vár udvarára száműzték. Végül 2004 áprilisában állíthatták fel újra, de nem az eredeti helyén. Bognár Levente alpolgármester szerint a város egyik leglátogatottabb közterévé és a Kárpát-medencei magyarság zarándokhelyévé vált, ahol most a Szabadság-szobor található.
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc véres megtorlásának más emlékhelyei is vannak a magyar Golgotán. A tizennegyedik vértanú, Kazinczy Lajos emléktábláját a belvárosi református templom elÅ‘csarnokában helyezték el.
Az elmúlt években az október 6-i megemlékezÅ‘k többsége Erdély más részeirÅ‘l vagy Magyarországról érkezett Aradra. A helybeli magyarság száma csökken, és ezzel együtt mind kevesebben emlékeznek meg a vértanúkról. A magyarok az 1989-es rendszerváltás elÅ‘tt minden tiltás ellenére virággal tisztelegtek a hÅ‘sök emléke elÅ‘tt.
Hallgassa meg a Déli krónika aradi tudósítását!
„Az embereket ebben a szabadságharcban az a hit vezérelte, hogy az önrendelkezést és a szabad élethez való jogot csak közösen lehet kivívni. Ilyen értelemben azt gondolom, hogy a nemzetté válásnak fontos eseménye volt a szabadságharc és annak a leverése. Fontos a Kárpát-medencei magyarság számára is. Így vált Arad a szabadságharcnak a magyar Golgotájává, ahogy Kossuth Lajos mondotta, és méltóképpen kell emlékezni erre a történelmi mozzanatra” – mondta az aradi megemlékezésen Kelemen Hunor kulturális miniszter, az RMDSZ elnöke.
Az október 6-i rendezvények délelÅ‘tt kezdÅ‘dtek a minorita templomban. A tizenhárom vértanú emlékére tartott gyászmisét Marton József pápai prelátus, kanonok, kolozsvári teológiai professzor celebrálta. Délben fél az egykori vesztÅ‘helyen álló obeliszknél emlékeztek meg a vértanúk kivégzésének 162. évfordulójáról az aradi magyarok, illetve az Erdély más városaiból és a Magyarországról érkezettek. A magyar kormányt Soltész Miklós szociális államtitkár képviselte.
Hallgassa meg a 180 perc pécsi riportját!
Az emléknap alkalmából este kiállítás nyílik Pécsen a tizenhárom aradi vértanú ereklyéibÅ‘l. Az érdeklÅ‘dÅ‘k több mint háromszáz tárgyat, köztük kézifegyvereket, egyenruhákat, személyes használati eszközöket, korabeli fotókat, sajtótermékeket és leveleket tekinthetnek meg. Köztük azokat a darabokat is, amelyeket Aradon Å‘riznek, ám a Ceausescu-rezsim idején betiltották a kiállításukat, és most elÅ‘ször mutatják be Å‘ket.
Aradra látogattak a pécsi önkormányzat képviselÅ‘i, akik egy több mint nyolcezer kötetbÅ‘l álló könyvadomány elsÅ‘ részletét adták át az erdélyi város egyetlen magyar gimnáziuma, a Csíki Gergely FÅ‘gimnázium könyvtárának. A baranyai testvérváros küldöttsége egy urnában földet visz haza a vesztÅ‘helyrÅ‘l. Ezt Bognár Levente aradi alpolgármester küldi a pécsi kiállítás megnyitójára.
Hallgassa meg a Déli krónika vajdasági tudósítását!
A vajdasági magyarok most elÅ‘ször érezhetik a hátuk mögött az anyaország támogatását – jelentette ki a Vajdasági Magyarok Szövetségének (VMSZ) elnöke az aradi vértanúkra emlékezés elÅ‘estéjén Zomborban. Pásztor István az elkötelezettség és a vállalás ünnepeként beszélt a megemlékezésrÅ‘l. Emlékeztetett: a tizenhárom aradi vértanú közül négy Vajdaságból származott.
A VMSZ vezetÅ‘je beszédében a napi politikát sem kerülte meg. A minap elfogadott szerbiai kárpótlási törvény kapcsán kijelentette: „Mi, vajdasági magyarok, az európai értékrendet képviseljük. Éppen ezért nem tűrjük, hogy valaki háborús bűnösként bélyegezzen meg és kizárjon bennünket. Mint ahogy eddig sem tűrtük, hogy valaki olyan bélyegeket süssön ránk, amikhez nekünk közösségileg nincsen közünk. Lehet, hogy nem vagyunk többek, mint mások, de egészen biztos, hogy nem vagyunk kevesebbek sem.”
