Az intelligenciáról

Fotó: Flick/marcusrg

Hallgassa meg a sorozat elsÅ‘ részét!

Az intelligenciát az agyunknak köszönhetjük. Valamikor az emberré válás folyamatában egy mutáció következtében – szinte hirtelen – a sokmilliószorosára nÅ‘tt az agykéreg, s ezzel együtt az intelligencia-kapacitás is, óriási lehetÅ‘ségeket nyitva a kulturális evolúció elÅ‘tt is. Az emberi agy bizonyos területei eltérÅ‘ módon és arányban nÅ‘ttek meg, mint például a csimpánzé. Az elsÅ‘dleges látóközpontunk arányaiban kisebb, mint néhány állatfajtáé, szaglóközpontunk negyede vagy nyolcada a majmokénak. A halánték- és a homloklebenyünk azonban – mely elsÅ‘sorban a komplikált ingerek másodlagos, harmadlagos feldolgozását szolgálja – arányaiban mintegy négyszerese a csimpánzénak. Az agynak azok a területei nÅ‘ttek meg ugrásszerűen, amelyeket ma szociális agynak nevezünk, s amelyek a kommunikációt, a jelek adását-vételét végzik. Kivételes intelligenciánkat tehát vastag agykérgünknek köszönhetjük, de agykérgük más álltoknak is van, ha nem is ekkora. Közismert, hogy milyen intelligensek a delfinek, az emberszabású majmok, sok történet szól kutyákról, elefántokról, de bizonyos madarakról csak mostanában kezd kiderülni, hogy köztük is vannak nagyon intelligensek. A műsorban megszólalt Bánki M. Csaba agykutató-pszichiáter, Haller József biológus, Molnár Csaba és Újfalussy Dorottya etológusok, Kovács Kristóf pszichológus, valamint Rigó Péter pszichológus.

Hallgassa meg a sorozat második részét!

Rigó Péter pszichológus arról beszélt, hogy van-e közvetlen megfelelés a magas IQ és a társadalmi sikeresség között, garancia-e az átlag feletti érték arra, hogy valaki egyszersmind különleges teljesítményekre is képes. Bánki M. Csaba pszichiáter egy kanadai kísérletet mesélt el, amelynek eredménye azt mutatta, az aktív zenélés emeli az intelligenciaszintet. A zenetanulás ugyanis egy összetett, sokoldalú elfoglaltság: figyelemkoncentrációt, szigorú napi rutint, finom mozgáskoordinációt igényel, a feladatokat strukturálni kell, s emellett az érzelmek kifejezésének is egy módja. Más kísérletek is azt támasztották alá, hogy minél több fajta, színesebb ingernek van kitéve az ember gyermekkorában, annál erÅ‘teljesebben fejlÅ‘dik az intellektuális képessége. Lénárt Ágota sportpszichológus a versenyzÅ‘k játékintelligenciájáról beszélt, Nagy Endre szociológus pedig a magyar emberek találékonyságára, leleményessége, találékonyságára hozott példákat.

Hallgassa meg a sorozat harmadik részét!

Az egyik legnagyobb zseni – 210-es IQ-val – a kiváló költÅ‘, természettudós, jogász, Johann Wolfgang von Goethe, aki festészettel, politikával és bányászattal is foglalkozott, több mint 93 ezres szókincse volt, s számos tudományos eredmény és felfedezés fűzÅ‘dik a nevéhez. Nagy Márta Goethe-kutató mesélt a kivételes intellektusú német íróról-tudósról. Bolyai János huszonegy éves korában oldott meg egy kétezer éves matematikai problémát, Einstein IQ-ját pedig néhány tanulmányban 160-ra becsülték, de többen állítják, hogy egy ma használatos tesztet nem biztos, hogy jó eredménnyel töltene ki. A matematika és az intelligencia összefüggéseirÅ‘l Katona Gyula matematikus beszélt. Johann Sebastian Bachnak szintén igen magas, 165-ös IQ-t becsültek. Kovács Sándor zenetörténész a tehetség és az intelligencia összefüggéseirÅ‘l beszélt. Haner Péter történész arról azt mondta el, mennyire szükséges az intelligencia a sikeres politikai pályafutáshoz, s milyen tulajdonságokkal kell rendelkeznie egy jó politikusnak.

Hallgassa meg a sorozat negyedik részét!

Az elmúlt több mint száz év intelligenciamérésének adatait vizsgálva egy új-zélandi kutató arra az eredményre jutott, hogy folyamatosan egyre magasabb átlagos értékek szerepelnek a tesztekben, tehát az emberiség egyre intelligensebb. Ebben szerepet játszanak a környezeti hatások, de a pontos okokat ma még nem ismerik a szakemberek. De vajon az agyunk, az intelligenciánk által teremtett kultúrát meddig tudjuk agykapacitással, intelligenciával követni? Bárdos György biológus szerint az információfeldolgozási kapacitásunk elérte a maximumát, a túlterhelés pedig már biológiai funkciók károsodásokhoz vezethet: a mentális kapacitás túlhasználásából származó betegségek – pszichoszomatikus betegségek, szomatizációs kórképek – meredek növekedést mutatnak az elmúlt száz évben. És bár az emberi intelligencia elérte a határát, az általa létrehozott mesterséges intelligencia kapacitása azonban valószínűleg sokkal messzebb terjedhet, mint amit ma el tudunk képzelni. Csirik Jánost, a Szegedi Tudományegyetem Számítógépes Algoritmusok és Mesterséges Intelligencia tanszékének tanára az egyetemen folyó mesterséges intelligenciakutatásról beszélt, s arról mondta el véleményét, hogy vajon meddig lehet megközelíteni mesterséges gépekkel az emberi intelligenciát. A mesterséges intelligencia-kutatásokban nagyon sokféle szakma vesz részt: agykutatók, nyelvészek, informatikusok, szociológusok, de van olyan kutatási irány is, amely az etológiai szempontot építi be a robotokba. A robotkutya programról Miklósi Ádám, az ELTE Etológiai Tanszékének vezetÅ‘je beszélt.

Kövessen minket a twitteren is: http://twitter.com/mr1hu