Barcs az ország egyik déli kapuja. A honfoglalás után Somogy megye déli részén Bulcsú vezér és törzse telepedett le. Barcs nevét először 1389-ben mint királynői birtokot említi egy oklevél. A település a mai Magyarország területén az elsők között volt, amely a török dúlás áldozatává lett. Az elnéptelenedett Dráva-parti helységet és környékét Széchenyi György kalocsai érsek vette meg 1677-ben. Vukovári horvát és württembergi német telepesekkel népesítette be birtokát.
A város római katolikus templomát 1814-ben szentelték fel. 1848-ban a Dráván átkelő Jellasics horvát bán seregei tűz alá vették Barcsot. Az egyik ágyúgolyó a templom déli falában ma is emlékeztet a harcokra. A két világháború közötti években Barcson élt az aranykoszorús nótaszerző apát plébános Huber Gyula, akinek nótáit Blaha Lujza is szívesen énekelte. Unokaöccse, Dési Huber István, a híres festő gyakran vendégeskedett a városban.
A barcsi templom huszonhét méter magas tornyában három harang lakik. A délidőben megszólaló tíz és félmázsás nagyharang a budapesti Rinker művekben készült 1926-ban.
Kövessen minket a twitteren is: http://twitter.com/mr1hu
Barcs, Keresztelő Szent János plébániatemplomAugusztus 26-án délben a barcsi Keresztelő Szent János plébániatemplom nagyharangja szól az MR1-Kossuth Rádióban. | Közelről: az abortuszok magas száma2012.02.10. 18:30 Míg Horvátországban ezer élve születésre száz művi vetélés jut, addig Magyarországon 448.
|
