Bármikor támadhat Boldván a víz

Fotó: MR/Kertész Ádám

Hallgassa meg Szikra Zsuzsa műsorát!

Csabai Gyula polgármester már öt, hat órát alszik a korábbi, egy, két óra helyett, de azért tudja, hogy még nincs vége a küzdelemnek, hiszen bármikor támadhat a víz, amihez lassan hozzászoknak a helységben. Mint Csabai Gyula mondja, tíz év alatt nyolcszor öntötte el a víz a falut, ahol azonban más gondok is vannak, például a harminc százalékos munkanélküliség.

Bevallotta, hogy nehezen vállalkozott a riportra, mert egy ilyen katasztrófában még egy félórányi kiesés is sok a munkában. Vagyis ennyi szabadideje sincs, eleve nagyon kevesen vannak, akik viszik a falu ügyeit. Azt mondta, jobban örülne, ha arról lenne híres Boldva, hogy a helyi református templomban írták egykor a Halotti beszédet, de szomorúan hozzáteszi, ez a médiát nem érdekli.

Az árvízi védekezésről szólva közölte, négy éve kezdték el tervezni egy olyan záportározó építését, amelynek mostanában érnek a végére. Nem volt könnyű a munka, mivel a környéken jórészt magántulajdonú földek vannak. Elmondta, most az volt a gond, hogy egymást erősítette a falu közelében lévő Ördög-patak és a Bódva folyó. A patak máskor csak egy csöpp ér, most azonban hatalmasra duzzadt, és belefolyva a Bódvába, az nem bírta elvezetni a felgyülemlett vizet, amely mindent elvitt. A hatalmas nyomás hatására szétszakadt a gát a falu határában.

Csabai Gyula szerint Boldván megtanultak évek óta együtt élni a kárral, de folyamatosan tervezik a jövőt. Most is nagyon sok ember bútor nélkül maradt, a házakban a víz miatt még elviselhetetlen az élet, rengeteg a szúnyog, és hó végén lassan már nincs mit enniük az embereknek. Nem biztos, hogy jó szó, hogy megszokták ezt az emberek, de valami hasonlóra gondolt a polgármester a műsorban beszélve. A belső fertőtlenítések és a külsők elkezdődtek, megkapták hozzá az anyagot, érkeznek a felajánlások, például fertőtlenítőszer és ruha.

Mint mondja, nem igaz, hogy semmi nem történik a segítség terén, de nem biztos, hogy mindig jó ez a segítség. Az adományozónak ugyanis nem mondhatja meg, hogy mit hozzon, az arányok nem mindig jól alakulnak, de ami nagyon fontos, hogy legyen élelem az embereknek. Az önkormányzat nem teheti meg, hogy ilyenkor milliókat költ élelmiszerre, vagy pénzt adjon az embereknek. Hozzátette, hogy mindenkinek kapnia kell, attól függően, hogy milyen kára van, bár megjegyezte, hogy most éppen mindenki károsult lett.

A kis borsodi faluban kétezerhatszáz ember él, minden évben szinte újra kell kezdenie több családnak is az életet a sorozatos árvizek miatt. Ha a tározó kész lesz, nyugodtan lehet élni ezen a területen a patak miatt, de a Bódva gátjának a megerősítése még hátravan, vagyis itt is egy tározó megépítését tartaná a legjobb megoldásnak Csabai Gyula. Ez lenne a legkézenfekvőbb megoldás, megfogni a vizet, aztán visszaengedni a folyóba. Ez egy kis falu – mondja –, és a helyi cigánytelep felszámolása például nehezen képzelhető el. Ezek az emberek ott, együtt érzik jól magukat, a saját közösségükben.

Csabai Gyula Boldván született, szülei és három fia is ott él. A szakmája mezőgazdász, azt mondta, máshol nem is tudná elképzelni az életét. Városban nem is tudna lakni, ha például Budapestre kell mennie, akkor dolga végeztével azonnal jön is vissza. Elismerte, hogy aki nem talál munkát helyben, az valószínűleg el fog menni a faluból, de a többség nagyon kötődik ehhez a helyhez, és ahogyan a polgármester a Történet hangszerelve műsorában fogalmaz, nem teszik meg, hogy fogják a batyujukat és elmennek.
 

Kövessen minket a Twitteren is: http://twitter.com/mr1hu