Büntető és polgári jog ma és háromezer éve

 Hallgassa meg a műsort

Dr. Egri Oszkár: - Elul hónapba lépve, több szempontból is csodálatos időpontokhoz érkezünk el. Egyfelől a Rosh Hasana, a zsidó újév előtti utolsó hónapot ünnepeljük, amely a megtérés és a bűnbánat hónapja és ezt hangsúlyoznám és ajánlanám figyelmébe minden hittestvérünknek és mindenkinek, aki az év során megbántotta a másik embert, legyen az zsidó ember, vagy nem zsidó. Ez a kézfogás, a bűnbánat, bűnbocsánat és a megtérés ideje volna. Hát, ideje volna! A másik csodálatos időpont, amiért ünnepelünk és csilloghatnak a szemek - és ezt azoknak mondanám el elsősorban, akik nem ismerik a Bibliát részletesen, de azoknak is felhívnám a figyelmét, akik ezzel már ismerkedtek, és foglalkoznak -, hogy Elul hónapban Mózes V. könyvének egyik heti szakasza a Softim heti szakasz csodálatos részletességgel tárja elénk a háromezer évvel ezelőtt keletkezett szabályokat. Háromezer évvel ezelőtt kidolgozták igazából a büntetőjognak az elveit, amit ma modernkori büntetőjognak aposztrofálunk, továbbá a polgári jognak, a szerződéskötésnek, az adósság elengedésnek a szabályait. Tehát mindenkinek ajánlanám a figyelmébe és kár volt ettől háromezer év alatt így vagy úgy eltérni, hiszen akkor ez már működött. Ugyancsak itt olvashatjuk az állam kialakuló rendjéről szóló szabályokat, hogy hogyan épül fel az állam, az állam irányításának a rendjét. Az ember csak áll és elakad a lélegzete, hogy háromezer évvel ezelőtt tökéletes dolgot találtak ki, bár ugye, ha most egy pillanatra a civil világra kitekintünk, akkor augusztus 20-a környékén inkább az alkotmányozásra és Szent Istvánra emlékezik Magyarországon a polgárok többsége, de a zsidóság ezzel párhuzamosan ezeket az emlékeket és ismereteket összekapcsolja a most említett háromezer éves tudással és a háromezer éves szabályoknak a felelevenítésével, amely kapcsán ha összevetést teszünk, azt mondom, hogy egy jottányit sem kellett az alapelveken változtatni. Csodával és rajongással tölt el személy szerint engem, hogy Mózes V. könyvében precízen leírásra kerültek ezek az elvek és ezek a szabályok. Hogy egyet említsek, leírásra került, ha nem is ezekkel a szavakkal a büntetőjogban a szándékosságnak és a gondatlanságnak a különválasztása. Menekült városokat hoztak létre azoknak például, akik véletlenül a kezükből kicsúszott fejszével vágtak fejbe valakit, hogy nehogy a vérbosszú szabályai alá essenek, stb… De ha már a vérbosszúról és a tálió elvéről beszélünk, akkor el kell mondanom, hogy ez igazából a korabeli szabályok szerint egy nagyon demokratikus elv volt. Ma úgy tanítják az iskolában a fiatalságnak, hogy egy barbár, embertelen szabály volt, valójában azonban egy igen demokratikus szabály volt, hiszen a szemet-szemért, fogat-fogért elv, amit ma is ismerünk és igazából szoktak emlegetni, történelmi ereklyeként, ez nem arról szólt, hogy ész nélkül mindenkinek a terhére bosszút lehet állni, hanem pont az volt benne a demokratikus, hogy ha mondjuk egy fogat kivertek, akkor a tálió elve alapján a másiknak is csak egy fogát lehetett kiütni, a vérbosszú alapján. De szeretnék még egy tényezőt a figyelmébe ajánlani a kedves hallgatóknak. Kicsit lekopott ez a mondás, hogy szemet-szemért, fogat-fogért. Hiszen a Tórában, a Mózes Öt Könyvében, a Bibliában ez úgy kezdődik, hogy lelket-lélekért. Ezt azoknak az újnáciknak és ilyen elveket hangoztató elvbarátaiknak ajánlanám a figyelmébe, akik ezt elfelejtették és nap mint nap törik össze embereknek a lelkét, keltve félelmet, hogy a lelket lélekért elv alapján még ők is kerülhetnek szorult helyzetbe abban az esetben, ha nem veszik figyelembe ezeket a szabályokat. Tehát lelket-lélekért, szemet-szemért, fogat-fogért és jönnek a félelmes napok. Vajon az új év hogyan kezdődik számunkra? Remélem jól és mindenki a jók könyvébe kerül beírásra és bepecsételésre. Ehhez kívánok Rosh Hasana és Jom Kippur alkalmából egy eredményes boldog zsinagógai új évet. Sháná Tová, Shalom, szim shalom, áradjon a béke, szim sólajm.