Binder István, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének szóvivõje elmondta, hogy az elmúlt évben a devizahitelek aránya a teljes hitelállományon belül megközelíti a 63 százalékot, a háztartáson belül pedig már elérte az 59 százalékot. A deviza alapú kölcsönök aránya dinamikusan nõ, miközben a forint alapúaknál stagnálás, sõt csökkenés tapasztalható.
A Magyar Nemzeti Bank közgazdasági tanácsadója Nagy Márton szerint a magyarországi devizahitelezés egyelõre nem tekinthetõ kritikus mértékûnek. Nemzetközi összehasonlításban a középmezõnyben vagyunk, a régión belül a balti országokban magasabb, míg Szlovákiában és Lengyelországban alacsonyabb ez az arány. A háztartások eladósodásához képest gyorsuló ütemrõl lehet beszélni, de az eladósodottság tekintetében még nem értük el azt a szintet, ami veszélyesnek tekinthetõ – magyarázta az MNB tanácsadója.
A devizahitelezés kockázatára, vagyis az árfolyamváltozásokból eredõ esetleges törlesztõ részletek növekedésére a bankoknak fel kell hívniuk az ügyfelek figyelmét, és ez meg is történik. A felmérések szerint azonban amíg a bankok a vállalatoknak nyújtott hitelek feltételeit szigorították, addig a lakossági kérelmeket enyhébben bírálják el. Van, aki bizonyos mértékig agresszívnek is minõsíti a bankok azon gyakorlatát, amikor már jövedelemigazolás nélkül, jelzálogfedezet mellett hiteleznek az ügyfeleknek.
A központi információs rendszer májusi hírlevelébõl az derül ki, hogy az idei év elsõ negyedévében 82 ezer új név került a rossz adósok listájára, vagyis ennyivel többen nem fizették idejében a törlesztõ részleteket. Velük együtt egyébként már majdnem félmillió embert tartanak nyilván az úgynevezett banki feketelistán törlesztési mulasztás miatt.
Szentgáli Edit (Magánhangzó)
Hallgassa meg!Utolsó frissítés: 2008-06-26 08:17:35
