Cserhátsurány Nógrád megyei község, Balassagyarmattól húsz kilométerre délkeletre. A település nevét 1138-ban a dömösi prépostság alapítólevelében Suránynak írták. Árpád-kori templomát 1344-ben gótikus stílusúra építették át.
A falu a 15. században, a török hódoltság idején a budai pasa fősolymászának, Hamidnak volt a tulajdona. A törökök kiűzése után csak a 18. század elején népesedett be újra a cserháti falu, birtokosa Sréter György volt, akinek udvarházában házitanítóskodott Tessedik Sámuel, a magyar felvilágosodás kiemelkedő személyisége.
A cserhátsurányi római katolikus templomot az évszázadok során többször átépítették. Nyolcszögletű tornya a 16. század elejéről származik. Jelenlegi formáját 1934-ben kapta, amikor új szárnnyal is bővítették.
A Szent István tiszteletére szentelt templom harminc méter magas tornyában két harang lakik. A délidőben megszólaló két mázsa kilenc kilós harangot Szlezák László aranykoszorús mester öntötte Budapesten 1921-ben.
Cserhátsurány, római katolikus templomDecember 2-án délben a cserhátsurányi római katolikus templom harangja szól a Kossuth Rádióban. | Történet hangszerelve: Szmodits Júlia építészmérnök2012.05.26. 14:30Fáradhatatlanul küzd a nagy előd Ybl Miklós emlékének, életművének el- és megismertetéséért a tudatos örökségvédelem terjesztéséért.
|
