Dunabogdány a Duna jobb partján, a fővárostól harminchárom kilométerre fekvő település. Egy 1285-ös oklevélben még Bogdányként szerepel. Neve eredetileg szláv személynév volt, amely Isten ajándékát jelenti. A település a középkorban hol a visegrádi királyi uradalomhoz tartozott, hol pedig a Rosd nemzetséghez. 1695-ben a Zichy család birtoka, majd a kamara óbudai birtokának lett a része. Ezekben az években gyarapodott német telepesekkel a falu.
Első templomát a középkori maradványokból építették fel 1724-ben. Az 1849-es nyári tűzvész a templomban is nagy károkat okozott, de egy év múlva már ismét használták. 1937-ben a helyreállításkor oromfala ledőlt. Fábián Gáspár műépítész tervei szerint építették újjá, és 1940-ben szentelték fel a ma is látható neoromán templomot.
A dunabogdányi Nepomuki Szent János plébániatemplom harmincegy méter magas tornyában három harang lakik. A délidőben megszólaló hét mázsa huszonöt kilós harang, amely Walser Ferenc műhelyében Budapesten készült 1925-ben, nem csak a delet köszönti, hanem az 1947-ben kitelepített kilencszázötven helybéli lakosra is emlékezik.
Kövessen minket a twitteren is: http://twitter.com/mr1hu
Dunabogdány, Nepomuki Szent János plébániatemplomAugusztus 29-én délben a dunabogdányi Nepomuki Szent János plébániatemplom harangja szól az MR1-Kossuth Rádióban. | Közelről: az abortuszok magas száma2012.02.10. 18:30 Míg Horvátországban ezer élve születésre száz művi vetélés jut, addig Magyarországon 448.
|
