Genetikai kuriózum az ivádi populáció

Fotó: MR

Hallgassa meg a műsort!

Orvosi szakkönyvekben tanítják az ivádi genetikai kuriózumot. Mert a világon talán csak két-három olyan populációt ismerünk, ahol évszázadokig egymás között házasodtak az emberek, és ennek még sincs semmilyen negatív - genetikai - következménye. A Heves megyei Ivád manapság extrém ötleteivel hívja föl magára a figyelmet, ilyenek például a Batyus galopp, a cserebere útján játszótér vagy akár a milliókért vásárolható utcanevek.

Emellett elkészítették a faluban élők családfáját, amely ötezer névből áll, és tizenhét generáció szerepel rajta. Az elmúlt századokban úgy különböztették meg a rengeteg Ivádi nevű embert, hogy nagyobb csoportokba, hadakba sorolták őket. A „Magyarországról jövök…” riportjából megkapjuk a választ arra, miért nem viselkednek a szokott módon az ivádiak génjei.

Beszédjavító szoftver, segítség az olvasásfejlesztésben

Ingyen letölthető az a szoftver, amely tanítók, gyógypedagógusok és persze gyerekek számára komoly segítséget nyújt az olvasás-fejlesztésben, a beszédjavítás-terápia során is. De az országban egyelőre még csak pár tízezren használják a Beszédmestert, amelyet egyébként az Oktatási Minisztérium támogatásával dolgozott ki a Szegedi Tudományegyetem Informatikai Tanszékcsoportja a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Gyakorló Iskolájával és a Siketek Iskolájával.

A szoftver számos elismerést kapott, a fejlesztő informatikus Gábor Dénes-díjat vehetett át. Mégis éppen a tanítókkal a legnehezebb elfogadtatni. Remélhetőleg a Lang János által bemutatott Beszédmester a közeli jövőben minden iskolában ott lesz valamelyik számítógépen, hiszen pc-kben nincs hiány. A vállalkozó kedvű, újdonságra nyitott pedagógusok pedig gyorsan megtanulják majd a használatát.

Noémi kálváriája: április végén kapott új májat az édesapjának köszönhetően

Nincs elviselhetetlenebb fájdalom annál, mikor egy szülőnek szembesülnie kell a ténnyel: kisbabája valamilyen fejlődési rendellenességgel született, sőt, az élete is veszélyben van. Az encsi Ignácz házaspár tavaly októberben még abban a boldog tudatban élt, hogy második gyermekük, Noémi egészségesen jött a világra. Azonban a kicsi hiába evett jó étvággyal, fogyni kezdett, aztán kiütések jelentek meg rajta. Ekkor derült ki, hogy sürgős műtétre, végül transzplantációra van szükség.

Az Egészségbiztosítási Pénztár állta a transzplantáció költségeit, ám a németországi ott-tartózkodásra a szülőknek nem volt pénzük. Ekkor mozdultak meg a barátok, akik alapítványt hoztak létre a beteg gyermekek számára, így gyűjtve a kislány műtétjére. Az encsiek jótékonysági bált rendeztek, Göncön koncertet tartottak, és végül összegyűlt másfélmillió forint. A család már hazaérkezett Kielből. Noémi az első magyar kisbaba, aki májátültetésen esett át féléves korában.

A kis Noémit először Miskolcon műtötték, aztán a budapesti klinikára került, végül Kielben végezték el a májátültetést. Évente akár 100 millió forintba is belekerülhet egy különleges kórban szenvedő ember kezelése. Ezért is lenne fontos, hogy az ország valamelyik klinikáján kialakítsanak számukra egy központot. A pécsi klinika szeretné elérni, hogy ott legyen ez a centrum, hiszen náluk is világszínvonalú a különleges betegségek diagnosztizálása és gyógyítása - állítja a „Magyarországról jövök…” műsorában a Pécsi Tudományegyetem Neurológiai Klinikájának igazgatója, Komoly Sámuel professzor.
 

Kövessen minket a Twitteren is: http://twitter.com/mr1hu