A fogyasztási adók emelkedése miatt az infláció gyorsulásával számol idén a jegybank, majd jövõ évtõl fokozatosan lassul az áremelkedés üteme az elõrejelzés szerint. A szakértõk újabb államháztartási kiigazítást tartanak szükségesnek, és az MNB igazgatója szerint egyelõre még az sem látható, hogy milyen hatással járnak az eddig ismertté vált intézkedések. Hallgassa meg!A jegybank 1,9 százalékos fogyasztói áremelkedést jelzett elõre 2011-re a héten közzétett inflációs jelentésében. Csermely Ágnes, a Magyar Nemzeti Bank igazgatója a G7-nek elmondta: az inflációs várakozásokat az indokolja, hogy az alacsony kereslet nem teszi lehetõvé az áremelést a kereskedelemben, hogy a vállalkozások nemcsak elbocsátásokra kényszerülnek, hanem a béremelkedés ütemének visszafogására is, a kormány pedig jelentõsen csökkenti a munkabérek adóterhelését. A szakember az idei és a jövõ évi inflációs prognózis lerontását az áfaemelés és a jövedéki adók növelésének rövid távú hatásával magyarázta. A jegybank számításai szerint év végére 6,5-7 százalékos árindex valószínû, és onnan indul majd csökkenésnek.
Az államháztartási hiány idén a GDP 3,9 százaléka, jövõre 4,5 százaléka lesz az MNB várakozásai szerint. A jegybank szakértõi nemrég úgy fogalmaztak, hogy a GDP 0,7 százalékának megfelelõ mértékû intézkedési csomagra lenne szükség. Csermely Ágnes úgy látja, hogy a mai helyzetben nagyon nehéz elõrejelezni a jövõ évi költségvetési folyamatokat, mert számos kormányzati intézkedés hatásai egyelõre nem láthatók. Példaként említette, hogy a tervek szerint 2010-ben 300 milliárd forinttal kevesebb támogatást nyújt az állam az önkormányzatoknak, ám ez csak abban az esetben mérsékli a központi deficitet, ha a helyhatóságok mérséklik a kiadásaikat. Az viszont nem apasztja az államháztartási hiányt, ha a települések hitelt vesznek fel vagy felélik megtakarításaikat.
Ujhelyi Zoltán
(G7)Utolsó frissítés: 2009-06-02 07:58:31
