A Börzsöny hegység keleti és a Korponai-hegyvonulat déli nyúlványai közötti csendes rónaságot a gólyák és a fácánok hazájának is nevezik. A hajdani Hont vármegyei településen található az ország legrégibb Árpád-kori temploma. A falu nevét először II. Endre király oklevele jegyzi 1232-ben. Neve a Balog személynévből ered, de a régi nyelvjárásokban a szó eredetileg tulajdonságot, balkezességet jelentett.
Ipolybalog római katolikus temploma a megyei monográfia szerint 1100-ban a mai helyén állt. Az eredetileg román stílusú templomot 1979-ben restaurálták utoljára, valamennyi építészeti stílus nyoma a mai napig megmaradt. A templom tornyán a magyar királyi korona látható. Ennek az a magyarázata a helybeliek szerint, hogy Károly Róbert király és a cseh Vencel király trónviszálya idején egy éjszakán át itt őrizték a koronázási ékszereket.
A délidőben megszólaló 220 kilós harang a falu közepén egy tizenkét méter magas haranglábban lakik másik két társával együtt. A harangot egy csehországi városban, Komotouban Herold Richárd mester öntötte 1923-ban, hogy emlékeztesse az ipolyságiakat a nándorfehérvári diadalra, és hívja a palócokat az esztendő minden májusában megrendezett találkozójára.
