Fotó: MR/Vágner MáriaA hely új sorozatában bejárjuk az országot, megnézzük, milyen egymásra épülő szórakoztató programokat kínálnak határon innen és túl a várak és kastélyok, s felkészült-e a turisták reménybeli áradatára a magyar műemlékvédelem és idegenforgalom. Nyugatról indulunk, és keleten fejezzük be országjárásunkat.
Fertőd – a sorozat első részét hallgassa meg!
A fertődi Esterházy-kastélyban kezdünk, innen kirándulunk Fertőrákosra, átruccanunk Kismartonba és a fraknói várba. Vendéglátónk dr. Varga Kálmán, a Műemlékek Nemzeti Gondnokságának igazgatója, és velünk tart Bak Jolán történész és Pintér Attila restaurátor is.
A Műemlékek Nemzeti Gondnoksága kezeli Magyarországon az állami kézből ki nem adható, szigorúan védett műemlékeket. Ezek egyike a fertődi Esterházy-kastély, Magyarország egyik legismertebb és legnagyobb kastélya, amelyet „Magyar Versailles”-nak is neveznek.
Jelenleg is fut egy uniós pályázat, amely abban segít, hogy újra régi pompájában jelenjen meg a kastély. Bemutatjuk a festékréteg alól előkerült díszítéseket, az újra friss színben játszó freskókat, s azt a ceruzarajzot is, amelyen egy lezuhant orosz kiskatona mesélte el balesetét a háború végén kórháznak (is) használt épületben.
Bemutatjuk a legkülönlegesebb lakosztályokat és a hozzájuk kapcsolódó nézőcsalogató rendezvényeket. Megtudhatják azt is, milyen lesz Esterházy (Fényes) Miklós és Joseph Haydn szoborkompozíciója.
Kiderül, hogyan lehet vagy hogyan lehetne fenntartani egy ilyen hatalmas műemlékegyüttest, és hogyan csinálják mindezt a határ túloldalán, Kismartonban és a fraknói várban az Esterházy Magánalapítvány munkatársai. Beszélünk arról is, milyen együttműködések vannak, és hogyan lehet ezekből profitálni.
Hallgassa meg a sorozat második részét
A kastélytúrákat bemutató sorozat második részében Fertődről a Közép-Dunántúlra vezet az utunk. A mai helyszín a nádasdladányi Nádasdy-kastély, Székesfehérvár és a Balaton között, és itt is maradunk 2 rész erejéig. A romantikus kastélyt hatalmas park veszi körül. Előttünk egy szökőkút, és mögötte a kastély. Ez hatalmas L alakú, romantikus épület. Olyan, mint a legszebb angol kastélyok: tornyos - csipkés – százkéményes. Vendéglátónk Hajdi Márta, a Műemlékek Nemzeti Gondnokságának munkatársa, és itt van velünk Kacskovics Fruzsina építész, a Nádasdy Alapítvány kuratóriumi tagja, valamint Bányai Balázs, a székesfehérvári Szent István Múzeum történésze és Varga Tünde polgármester, akik bemutatják nekünk a kastélyt, és mesélnek a történetéről.
Először belecsöppenünk egy felújítás közepébe. Megtudjuk, mire elég vagy nem elég másfél milliárd forint, minimum három pályázat és sok-sok leleményes megoldás. A Műemlékek Nemzeti Gondnoksága másfél évtized alatt ráköltött másfél milliárdot, de még nagyon sok pénzre lenne szükség - ami nincs vagy csak kevés. Szerencsére jó ötletek és elkötelezett emberek - szakemberek és civilek - mindig vannak. Megtudhatjuk, mi van a Nádasdy Alapítvánnyal, amelynek már a falak között kellene működnie, de ennek a feltételei még nem adottak, ráadásul az alapító nagy beteg, így sok mindent újra kell gondolni. Jelenleg folyik a külső felújítás, amelyhez egy norvég pályázat ad lehetőséget. Aki pedig szeptember végén látogat ide, az egy külsejében megújult, mesebeli kastélyt láthat majd.
A második részben pedig megtudhatják, milyen volt a 19. századi High Tech, azaz az akkori modern technikai megoldások összessége a kastélyon belül.
Hallgassa meg a sorozat harmadik részét
Folytatjuk kastélytúránkat. A helyszín a Tudor-stílusú Nádasdy-kastély Nádasdladányban, Székesfehérvár és a Balaton között. Múlt héten a felújítás hajrájába csöppentünk bele, megmutattuk, mi mindenre elég vagy nem elég másfél milliárd forint, minimum három pályázat és sok-sok jó szándék, mi több, lelemény.
Most belépünk a kastély dísztereibe, a faburkolatú, óriási márványkandallós Ősök csarnokába és a faragott galériás könyvtárba, amely Thék Endre első munkája volt a 19. században. Megmutatjuk, hogyan fért össze a romantikával a 19. századi csúcstechnika: a kastély legfűtés-rendszere, a földalatti alagúton, sínen szállított ebéd, a beszélőcsövek, később a telefonon rendelhető parádés kocsis.
Hallgassa meg a sorozat negyedik részét
Fertőd és Nádasdladány után a Dél-Dunántúl felé vesszük az irányt, és előbb a dégi Festetics-kastélyba, majd Ozorára, Ozorai Pipó hajdani reneszánsz várkastélyába látogatunk Dobó Ágotával, a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága igazgatóhelyettesével és Alföldy Gáborral, a cég főkertészével, aki a történeti kertek egyik legjobb ismerője.
Dég: A kastély Pollack Mihály korai alkotása, nem véletlenül emlékeztet homlokzata a Nemzeti Múzeumra. Építtetője, Festetics Antal zseniális gazdálkodó volt, aki a termékeny mezőföldön nemcsak növénytermesztéssel foglalkozott, hanem juhokat vett, erre építette a gácsi posztógyárat, és tevékeny szerepe volt a jól tejelő svájci tehenek elterjesztésében. Vagyona tette lehetővé az akkor modernnek számító kastély felépítését, és a család későbbi grófi címének megszerzését. Rettenetes állapotban került 2001-ben a Műemlékek Nemzeti Gondnokságához, az előző kezelő, a Kincstár például elfelejtett a tél beálltával vízteleníteni, és a padláson levő 15.000 literes víztartály szétfagyott, és tönkretette az épületet. 2008-tól újra látogatható a kastély, benne olyan különlegességekkel, mint a hajdan szabadkőműves-összejöveteleknek helyet adó ovális szoba vagy a különleges ovális fürdőszoba, ahol a mennyezet mintái a Hild József által tervezett Kálvin téri reformárus templom mintáit utánozzák, a falakon és a padlaton pedig szabadkőműves-jelképek láthatók. A kastélyban található szabadkőműves motívumok egy része 19. század eleji, más része a 20. század 20-as éveiben készült Károlyi Sándor korában, aki tudatosan építette a kastély szabadkőműves-legendáját. Itt őrizték például a magyar, az osztrák és a cseh szabadkőműves levéltárat, amelynek 1945-ben nyoma veszett, csak remélni lehet, hogy valahol rejtőzik, és nem pusztult el. (Károlyi Sándor egyébként ellentmondásos figura volt. Sógora, Károlyi Mihály kormányában még hadügyminiszter volt, később a szabadkőműves-liberális gondolkodó eljutott a nyilas pártig.) Különleges a hatalmas kastélypark is, amelynek pályázati pénzből rövidesen kezdődik a rekonstrukciója. Érdemes megnézni a tó szigetén álló Hollandi házat, amely előtt svájci tehénkék legeltek. Az istállójuk a házacska földszintjén volt, az emeleten pedig Festetics Andorné szalonját helyezték el, mivel a 19. századi orvoslás szerint az állati kigőzölgés segít a tüdőbaj leküzdésében. A grófné 44 évig élt így.
Ozora: Kastélyt cseréltünk várra. Megérkeztünk Ozorára, amely olyan, mintha Firenzéből hozta volna ide mókából egy dzsinn – egy darabka olasz reneszánsz a szegény kis magyar faluban, a gótika korából. Az építtető, ozorai Pipo, azaz Filippo Scolari Firenzéből került Magyarországra egy kereskedő segédjeként 13 éves korában. Szülei, akik elszegényedett nemesek voltak, titkon abban reménykedtek, hogy okos, tehetséges, a számoláshoz, könyveléshez kiválóan értő fiuk talán így karriert csinálhat. Egyszer a Kanizsai Miklós udvarába látogató Zsigmond király egy hadjárat költségvetéséről tárgyalt a főurakkal, de nem boldogultak a számokkal. Ekkor az olasz kamasz fiú sietett a segítségükre… Innen kezdődött Pipo karrierje, akiből a király leghatalmasabb gazdasági szakembere és kiváló katona, diplomata lett. Feleségül vette Ozorai András egy szem lányát, Borbálát, akit a király fiúsított, azaz apja halála után nem szállt a családi birtok vissza a koronára, hanem örökölhette a lánya. Így került Pipo kezébe Ozora, és ez után építtetett rá a gótika korában gyönyörű firenzei reneszánsz várkastélyt. Kortársai szerint a becsület, tisztesség, hűség jellemezte – hazához, királyhoz és feleségéhez. Amikor például orvosai azt tanácsolták a köszvénytől szenvedő Pipónak, hogy gyógyulása érdekében minden nap más asszonnyal háljon, ő erre nemet mondott.
A vár belső udvarán a szökőkút Verocchio-copia, a falon Michelangelo-másolat, a vár folyosóján végig gyógynövények száradnak, aminek az a magyarázata, hogy hajdan a várúrnő feladata volt a gyógyítás, másrészt távol tartotta a férgeket is. Az épületet évszázadokon át magtárnak használták, akkor pusztultak el szinte teljesen a falfestmények is. Csak a befalazott kápolnában maradt meg egy Szent-László-freskó maradványa. Itt őriznek egy Szent-György-ereklyét. Ma a várban a különlegesen szép másolatok mellett értékes reneszánsz bútorok, kárpitok, utazóládák stb. látható. Aki ide eljön, képet kaphat a 14-15. századi életről, megtudhatják, miért voltak rövidek a középkori ágyak, hogy az emberek voltak-e kicsik, vagy van-e más logikus magyarázat. Sőt, aki akar, az baldachinos ágyban is alhat itt, igaz, az már a mai hosszabb, ránk szabott változat.
Hallgassa meg a sorozat ötödik részét
Kastélytúránk utolsó állomása Füzérradvány, a Zempléni-hegység csücskében. A Károlyi-kastélyt Károlyi Ede építtette a 19. század második felében, Ybl Miklós tervei alapján. Az épület kívülről a romantika hangulatát árasztja, ám termeiben hamisítatlan itáliai reneszánsz fogadja az érkezőket. Míves kőfaragványai, márványkandallói, ajtókeretei, domborművei a 16-17. századi firenzei mesterek munkái, amelyek hajdan itáliai reneszánsz palotákat díszítettek.
A 19. század végén ugyanis a kastély ura, Károlyi László úgy döntött, hogy eredeti reneszánsz világot varázsolnak otthonukba. Csaknem két évtizedig gyűjtötték a reneszánsz és kora barokk díszítő elemeket és berendezési tárgyakat. Leggyakrabban Firenzében, a kor egyik leghíresebb műkereskedőjétől vásároltak, ám nemcsak a kastély falaiba beépített kőfaragványokat és kandallókat, hanem a berendezési és használati tárgyakat is, melyek szintén eredeti itáliai reneszánsz alkotások voltak. Ez utóbbiak közül ugyan számos darabnak nyoma veszett a II. világháborút követő években, azonban néhány tárgy mégis visszakerülhetett az 1990-es években ismét megnyílt kastélyba.
Különleges a kastély hatalmas parkja is, ami beleveszik a környék erdőségeibe. Ezt a vérbő angolparkot III. Napóleon főkertésze tervezte meg franciás könnyedséggel. Vendéglátónk a Műemlékek Nemzeti Gondnokságának igazgató-helyettese, Dobó Ágota és munkatársa, Kapuszta Gabriella.
A műsorban megtudhatják, jót hoz-e a településnek, ha a kastélyából luxusszálló lesz. Kiderül az is, hogy működik-e a települések közti együttműködés határokon innen és túl.
Kövessen minket a twitteren is: http://twitter.com/mr1hu
