Tér-idő Lukácsi Béla - 2010.10.05. 15:10
Fotó: Hirschberg Attila
Hallgassa meg a sorozat elsÅ‘ részét!
A kincsszerzésnek az aprólékos gyűjtögetéstÅ‘l a rablásig sokféle módja van. Az egykor összegyűjtött kincsek sokszor elkallódtak, elvesztek, elrejtették Å‘ket, majd a szerencsés, vagy éppen szerencsétlen utódok megtalálták.
A nyolcvanas évek végén az ókori Asszíria egykori fÅ‘városa, Nimrud hatalmas királyi palotájának romjai között végzett feltárásokat Muzahem Muhammad Husszein régész, amikor megbotlott egy kÅ‘ben. Mint késÅ‘bb kiderült, ez a kÅ‘ fedte a királyi sírkamrához vezetÅ‘ lejáratot, s az idÅ‘számítás elÅ‘tti 8–7. században élt királynÅ‘k szarkofágjaiból százszámra kerültek elÅ‘ a csodálatos arany ékszerek. Tutanhamon fáraó kincseinek felfedezéséhez nem teljesen a véletlen vezetett, a régészek keresték a sírt, nagy szerencséjük volt, hogy megtalálták, ráadásul nem kifosztott állapotban, hiszen Egyiptomban már az ókorban kialakult egy „iparág”, a sírrablás, így nem csoda, hogy érintetlen sírt alig-alig találtak a régészek. Tutanhamon sírjának feltárását Howard Carter kezdte el 1922 novemberében. A spanyol gyarmatosítók a 16. század elejétÅ‘l Közép-és Dél-Amerika bÅ‘séges azték és inka kincsei rabolták, s a hatalmas mennyiségű arany és ezüst leleteket aztán beolvasztották.
Hallgassa meg a sorozat második részét!
A sorozat második részében három kincsrÅ‘l, a Nebrai Korongról, a Nagyszentmiklósi AranykincsrÅ‘l és a Tutanhamon sírjából elÅ‘került leletekrÅ‘l volt szó. Ezen kincsek esetében is igaz, hogy nem a pénzben kifejezhetÅ‘, vagy éppenséggel nem kifejezhetÅ‘ értékük az igazán fontos, nem is csak a szépségük, hanem az, hogy milyen ismeretekkel gazdagítanak bennünket, illetve hogy milyen kérdéseket vetnek fel, olykor olyanokat is, amelyekre egyelÅ‘re és már régóta nincs válasz.
A bronzkorból származó, rablóktól kalandos úton visszaszerzett úgynevezett Nebrai Korongon aranyberakással ábrázolták a Napot, a Holdat és a Fiastyúk csillagképet, melyet többen a világ legrégibb reális égboltábrázolásának tartanak. Megtalálása óta folynak a viták és a találgatások arról, hogy vajon mire használhatták ezt az egyedülálló tárgyat. De az 1799-ben elÅ‘került, 23 darabból álló Nagyszentmiklósi Aranykincs edényein levÅ‘ feliratok megfejtése is fontos adalékokkal szolgálhatna történeti tudásunkhoz. A leletet tartották óbolgárnak, honfoglaló magyarnak, késÅ‘ avarnak, eddig négy jelentÅ‘s nagymonográfia készült róla, de vitás kérdés még mindig van bÅ‘ven. A Tutanhamon sírjából elÅ‘került tárgyak pedig nemcsak a szemünket gyönyörködtetik, hanem sokat elárulnak az egyiptomi elÅ‘kelÅ‘k életmódjáról is.
Hallgassa meg a sorozat harmadik részét!
Az értéktárgyak, jelentÅ‘s gyűjtemények keresése és eltulajdonítása gyakran a nagypolitikának is része volt, különösen az olyan zűrzavaros idÅ‘kben, mint amilyen például a második világháború. A nácik, de a szovjetek is raboltak, gyűjtögettek. Egyes kincsek, leletek eredtének, tulajdonjogának kérdésérÅ‘l a mai napig viták folynak. A szovjetek elÅ‘bb sokáig tagadták, hogy hadizsákmányként magukkal vitték volna BerlinbÅ‘l a Priamosz-kincseket, késÅ‘bb viszont a visszaszolgáltatás elÅ‘l zárkóztak el. Nem kevésbé hírhedt a nácik aranyának története sem. Egyiptom lassan száz éve követeli vissza a németektÅ‘l Nofretetét, az angoloktól pedig az úgynevezett Rosetti-követ, amelynek alapján a hieroglifákat sikerült megfejteni. Görögország a British Múzeumtól próbálja visszaszerezni az úgynevezett Elgin-márványokat, az Akropoliszról, a Parthenonról leszedett domborműveket, amelyeket Lord Elgin 1801-ben szerintük jogtalanul vitt el Athénból. Ám sokszor épp az mentett meg műkincseket, hogy az eredeti helyérÅ‘l elszállították Å‘ket.
Hallgassa meg a sorozat negyedik részét
A sorozat befejezÅ‘ részében Pócs Éva néprajzkutató elmondta, a kincskeresés hiedelmei és a módszerire vonatkozó elÅ‘írások megszaporodtak a 17-18. században Európában. Részletes leírások léteztek arról, mikor és hogyan kell elkészíteni a varázsvesszÅ‘t, amellyel kincset lehet találni, milyen áldásokat, imákat kell elmondani.
1937 óta a legnagyobb, legértékesebb ismertté vált kincset találta meg 2002-ben az újfehértói Polonkai házaspár. Hogy hogyan, azt Szendrei Editnek mesélték el. A 70-es évek vége táján kerültek elÅ‘ azok a késÅ‘ római-kori ezüst tárgyak, melyek Seuso-kincs néven váltak híressé. Amikor 1990-ben New Yorkban egy árverés elÅ‘tt bemutatták, 40 millió font lett volna a kikiáltási ára. A Seuso-kincs legutóbbi harminc évének története valóságos rémtörténet, még elÅ‘ nem került darabjai azonban továbbra is izgatják a kincskeresÅ‘ket. A Polgárdi környékén számba jöhetÅ‘ helyeken szinte nincs egy négyzetméternyi terület sem, amit fémkeresÅ‘vel végig ne jártak, föl ne túrtak volna. Hiába, hogy a műszeres lelÅ‘helykutatás engedélyhez kötött, ez nem mindenkit érdekel. A fémkeresÅ‘vel „dolgozók” a lelÅ‘helyek igen nagy százalékát még a szakszerű régészeti feltárások kezdete elÅ‘tt kifosztják.
Kövessen minket a twitteren is: http://twitter.com/mr1hu
