Fotó: Flickr.com/GiPereira
Hallgassa meg!Az UNESCO Bali szigetén ülésező Szellemi Kulturális Örökség Kormányközi Bizottsága felvette a „Legjobb megőrzési gyakorlatok jegyzékébe” a táncház módszert, amely a szellemi kulturális örökség átörökítésének magyar modellje – adta hírül a sajtó a napokban. A táncház mozgalom, mint valamikor a Kodály-módszer, vagy később a lovas íjászat egyfajta kulturális diplomáciai szerepet tölt be a földkerekségen. Ahová eljut, ott a magyar kultúra nagyszerűségét hirdeti.
A művelődési diplomácia hazai tudósa N. Szabó József tanszékvezető egyetemi tanár, aki Nyíregyházán oktatja a nemzetközi kapcsolatok fejlesztésének e módját diákjainak. Mint a Kihívásban elmondta: a kulturális diplomáciának nagy szerepe volt cseh részről Trianon előkészítésében az 1900-as évek elején. Idehaza 1920 után kapott kiemelt szerepet: enyhíteni kellett ugyanis az ország elszigeteltségét. Ebben nagy szerepet töltött be gróf Klebelsberg Kuno kultuszminiszter.
A témához kapcsolódik, hogy a közelmúltban egy lengyel újságírót tüntettek ki Budapesten, ezzel egyfajta civil diplomáciát gyakorolt az adott társaság. A díjátadáson jele volt, és előadást tartott kulturális diplomáciát a mindennapi gyakorlatban művelő Arkadiusz Bernas, a budapesti Lengyel Intézet igazgatója. Ő és munkatársai ma elsősorban a jelen Lengyelországát szeretnék megismertetni a magyarokkal itt, Budapesten. A lengyel kulturális diplomácia nagyon fontos volt a XIX. században, amikor az ország három részre szakítva élt. A francia származású, ám Lengyelországban felnőtt, s Párizsba került Chopin hallatlanul eredményesen dolgozott Franciaországban a lengyel hírnév fényezéséért.
Marie Curie vagy Maria Skłodowska-Curie? Franz Liszt vagy Liszt Ferenc? Hasonló kihívás elé állítja a kor Varsót és Budapestet. Maria Skłodowska-Curie az első, aki nő létére kapott Nobel-díjat, és az első, aki két tudományágban, a kémiában és a fizikában is megkapta ezt az elismerést. Lengyel barátaink őt lengyelnek tartják, annak ellenére, hogy felnőtt korában Párizsban kutatott. Liszt Ferencet mi egyértelműen magyarnak tartjuk, s maga a mester is magyarnak vallotta magát – francia nyelven… A világban azonban megoszlik ez a vélemény.
Rendkívül fontosak a civil kezdeményezések a „népi diplomáciában” vagy „civil diplomáciában” – szögezte le N. Szabó József. Az „alulról jövő” kezdeményezés – például egy magyar alapítású nemzetközi irodalmi díj, amely 15 éve működik – hitelesebb a határon túl. Ha azonban az állam utólag „rásegít” ezekre, még mérhetőbb lesz az eredmény – tette hozzá a szakember.
