A Fidesz 2006-ban tízszázalékos munkaadói járulékcsökkentést sürgetett, most már úgy látják, hogy ennél többre van szükség - mondja a közgazdász. Szerinte meg kell nézni elõször azt, hogy az Európai Unió többi államához képest nálunk mely területeken kritikusan alacsony a foglalkoztatás: a 18-24 év közötti korosztálynál, az 55 évnél idõsebbeknél és a nõi részmunkaidõnél. Azt javasolják, hogy ennél a három munkavállalói csoportnál vezessenek be - legalább amíg a válság tart - nulla százalékos munkaadói járulékot. A Fidesz az egykulcsos adózás helyett a családi adózás bevezetését preferálja, melynek lényege, hogy a háztartásban élõk száma alapján határoznák meg az adó mértékét.
A jelenlegi rendszerbõl mindenképpen kidobnák azt a közgazdasági logikát, amely azt mondja, hogy elõször helyre kell állítani a költségvetési egyensúlyt, aztán valamikor késõbb lehet növekedést ösztönözni, majd munkahelyeket teremteni - fogalmaz Matolcsy György, aki szerint meg kell fordítani ezt a közgazdasági logikát. A közgazdásznak meggyõzõdése, hogy egy jelentõs, radikális járulékcsökkentés megmozdítja a gazdaságot, és már rövid távon, egy éven belül növeli az állami bevételeket. Egyértelmû összefüggés van a munkahelyteremtés, a növekedés és az egyensúly között - érvel a Fidesz képviselõje -, és tizenkét hónapon belül tömegesen jöhetnek létre új munkahelyek, ha nulla százalékos járulékkulcsot vezet be az állam a legkritikusabb három munkavállalói csoportban.
Miután Magyarországot az utóbbi három évben kétszer vitte el a jelenlegi kormány az államcsõd szélére, elõször 2006 közepén, majd 2008 õszén, az ország saját erejébõl már nem képes kezelni a válságot, de erre nincs is szükség, hiszen velünk van a Nemzetközi Valutaalap hitelkerete és az Európai Unió hét évre szóló fejlesztési forrása - hangsúlyozza a közgazdász. A Fidesz szerint mindemellett jó válságkezelésre van szükség, melynek eszköze az uniós pénzek átstrukturálása és radikális adócsökkentés, ami számításaik szerint nem növelné az államháztartási hiányt sem. Matolcsy György úgy látja, hogy elhibázott, a válságot mélyítõ megállapodást kötött az Európai Unióval és a Nemzetközi Valutaalappal, ezért új megállapodásra kell törekedni, amely a foglalkoztatás bõvítését és a gazdaság élénkítését helyezi elõtérbe. A szakember elismeri, hogy a korrekció az államadósság növekedésével jár együtt, de szerinte erre szükség van, hogy kifizessük a régi adósságokat, két-három éven belül viszont már elvárható az eladósodottság csökkentése.
Ma akkor lehet megint reálisan beszélni az euró bevezetésérõl, ha gyors gazdasági növekedéssel sikeresen kezeljük a válságot és megteremtjük az egyensúlyt, az Európai Unió részérõl pedig egy messzebbre tekintõ döntésre van szükség - vélekedik Matolcsy György, aki szerint az euró bevezetése ugyanolyan fontos, mint az Európai Unió, s ez azt is jelenti, hogy az új tagállamokat be kell engedni az euró elõszobájába. A fideszes képviselõ úgy fogalmaz: "az euró a jövõképünk horgonya", hiszen a cél az, hogy Magyarország 2025-re nyugat-európai életszínvonalon éljen, népesedéspolitikai és egészségügyi fordulat álljon be. A közgazdász úgy látja, hogy nagyrészt a magyar gazdaságpolitikán múlik, mennyire sikerül teljesíteni ezeket a célokat, s csak kisebbrészt a külsõ tényezõkön.
Ujhelyi Zoltán
(G7)Utolsó frissítés: 2009-04-27 11:08:52
