Fotó: Jean-Pierre Pedrazzini
Hallgassa meg!November 4-én már a hajnali órákban arról szólt a Szabad Magyar Rádió, a Csokonai adó, hogy a szovjet katonai hatóságok bejelentették: rövidesen bombázni fogják Budapestet.
5 óra 20 perckor hangzott el Nagy Imre drámai hangú rádióbeszéde:
„Itt Nagy Imre beszél, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. Ma hajnalban a szovjet csapatok támadást indítottak fővárosunk ellen, azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy megdöntsék a törvényes, magyar demokratikus kormányt. Csapataink harcban állnak. A kormány a helyén van. Ezt közlöm az ország népével és a világ közvéleményével.”
Közben folytatódott a szovjet csapatok, tankok előrenyomulása a fővárosban. A Széna téri ellenállást felszámolták, a Corvin-közben súlyos harcok folytak, a Honvédelmi Minisztérium és a Belügyminisztérium elfoglalása után a szovjet tankok körülzárták a parlamentet, a magyar hadsereg szinte teljes egészét foglyul ejtették. Az utolsó híradások egyike így szólt: „A szovjet hadsereg megpróbál szétzúzni bennünket. Páncélosaik és ágyúik Magyarországon dübörögnek át, asszonyaink, anyáink, leányaink veszélyben vannak. Mentsétek meg lelkeinket. S.O.S. S.O.S.”
Közben az ungvári rádióban Münnich Ferenc felolvassa a Kádár János vezette ellenkormány felhívásait. Ő maga is tagja volt az új vezetésnek.
A szovjet csapatok hajnali 4 óra 15 perckor kezdődött általános támadása végül letörte a magyar forradalmi erők ellenállását, kezdetét vette a kommunista megtorlás korszaka Magyarországon.
Megemlékezés az Országgyűlés ülésén
Az Országgyűlés ülésén is megemlékeztek az 1956-os forradalom és szabadságharc áldozatairól.
Kevés népe van a világnak, amely nemzeti gyásznapot is számon tart – mondta Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke. Mint annyi mindenben, Magyarország ebben is a kevesek közé tartozik. 56 vérbefojtását többszörös belső és külső árulás okozta. Az alelnök emlékeztetett Nagy Imre, akkori miniszterelnöknek a Kossuth Rádióban elhangzott drámai beszédére is.
„November 4-e után a terror soha nem látott hulláma következett. Százaknak a bitófa jutott osztályrészül, több mint 200 ezren hazánk elhagyására kényszerültek, nekik az emigráció, az idegenbeli sors lett életük része, és sokszor már csak holtukban érinthették meg újra a magyar Földet – mondta az Országgyűlés alelnöke. A Ház egy perces néma felállással emlékezett azokra, akik mindenüket feláldozták hazánk sorsának jobbrafordításáért.
Utolsó frissítés: 2011-11-14 20:45:36
