Vasárnapi újság Molnár Pál - 2010.04.18. 09:30
Hallgassa meg!
Oszkó: a kormány szigorúan ügyel a pénzügyekre
– Körülbelül egy hónap múlva hivatalba lép az új kormány. Oszkó Péter pénzügyminiszter garantálva látja-e, hogy ezalatt a néhány hét alatt az állami pénzkiáramlás ellenőrzött legyen?
– Garantálni tudom, hogy ahogy eddig is, a mostani kormány a lehető legprecízebben, legszigorúbban ügyel a pénzügyekre. Számomra elemi reputációs és lelkiismereti kérdés is, hogy olyan állapotban adjuk át a kasszát, hogy a következő kormánynak a lehető legnagyobb legyen a mozgástere.
– De más állami csatornákon juthatnak-e ki olyan pénzek, amelyeket utólag pártnak pántlikázott forintoknak nevezhetnek?
– Mindent megteszünk annak érdekében, hogy ilyen ne fordulhasson elő. Egy év óta folyamatosan küzdöttünk minden olyan típusú korábbi vitatható ügylettel, amelyből elég sok nyilvánosságra is került, és elég soknál látszott is, hogy voltak feltárható ügyek. Az elmúlt egy év, azt gondolom, a szigorú ellenőrzés éve volt. Felállítottunk egy olyan kincstárnoki rendszert, amely lényegében minden tízmillió forint feletti kifizetést egyenként ellenőriz és kontrollál. Ebben a rendszerben nagyon nehezen tartom elképzelhetőnek, hogy további visszaélésre legyen lehetőség.
– A szokásos állampapír-kibocsátásokon kívül lesz-e nagyobb hitelfelvétel a következő hetekben?
– Nem. Az állampapír-kibocsátások heti szokásos menete fog zajlani. Ezek a szokásos állampapír-kibocsátások az egész évre biztosítják a költségvetés finanszírozási igényét. Ennél nagyobb mértékű hitelfelvételre pedig semmi oka az országnak, és nem is szeretném, ha ilyenre sor kerülne. Tehát az elkövetkezendő hetekben is csak ezeket a mértékű kibocsátásokat fogja mindenki látni.
– Ami a költségvetést illeti, várható, hogy májusban a hiány nyolcvan százaléka teljesül.
– Tavaly az első három hónap után már az éves hiány hatvankét százaléka realizálódott. Egyszerűen ilyen szerkezetű a költségvetés. Általában a kiadások előbb következnek be és később érkeznek a bevételek nagyobb arányban. Egyébként a Költségvetési Tanács is megerősítette nem olyan régen kiadott jelentésében, hogy van egy olyan időbeli lefutása az éves hiánynak, amely miatt az év elején jelentkezik a nagyobb része. Emellett még volt számos egyedi tétel, amelyet év elején kifizettünk, például kórházi támogatások, és a MÁV támogatását is kedvezőbb időzítésben fizetjük, mint tavaly. A közszféra bérkiegészítését lényegében április végéig teljes egészében kifizetjük. Tehát megvannak azok az egyedi tételek, amelyek a nagyobb időarányos hiányt indokolják. De azért szeretném jelezni, hogy 2002-ben, amikor nem volt válság az országban és a gazdaság az első félévben is növekedett, nem csak a második félévben, május végére ugyanúgy nyolcvanöt százalékot ért el az éves hiány.
– A hét egyik érdekes gazdasági adata, hogy a hazai külföldi tulajdonú bankok idén 334 milliárd forint nyereségre számítanak. Ezt azonban nagyrészt az állampapírpiacon érik el. Egészséges-e az a gazdaság, ahol a bankok nem az ipart, a mezőgazdaságot, a kereskedelmet pénzelik hitelekből, hanem lényegében az államkasszából származó kamatokból érnek el busás profitot.
– Elemi érdeke a gazdaságnak és az országnak, hogy a hitelszűke visszaszoruljon, és a vállalkozók számára minél nagyobb arányban elérhetők legyenek a növekedésükhöz, a gazdálkodásukhoz szükséges hitelek. Ehhez támogatási programokat a jelenlegi kormány is próbált minél nagyobb arányban megvalósítani. A Széchenyi-kártya garanciakonstrukciói is segítették mindezt. A Garantiqua Hitelgarancia Zrt. tavaly körülbelül ötszáz milliárdos garanciavállalást helyezett ki. Ettől függetlenül tovább kell folytatni és tovább kell növelni az ilyen típusú erőfeszítéseket. Ha uniós forrásokat lehet megmozgatni ilyen téren, akkor meg kell mozgatni, ha egyéb eszközei vannak a következő kormánynak arra, hogy hozzásegítse a vállalkozókat a hitelhez jutáshoz, akkor ezeket is alkalmazni kell. Ezzel együtt önmagában az a tény, hogy míg tavaly több mint nyolc százalékos gazdasági visszaesést szenvedett el a gazdaság és a versenyszféra, és idén ez már a stagnáláshoz közeli lehet, de mindenképpen növekedést mutat a második félévben, azt gondolom, hogy kedvezőbb lehetőséget teremt a vállalkozások számára valószínűleg a hitelfelvételre is. Hiszen ez a hitelszűke azzal is magyarázható, hogy a vállalkozások egyenlőre nem tudják bemutatni azokat a gazdálkodási feltételeket, amely a hitel felvételének szükséges alapja.
Járai: „a trükkök változatlanul léteznek”
– Körülbelül egy hónap múlva lép hivatalba az új kormány. Járai Zsigmond volt pénzügyminiszter, a jegybank korábbi elnöke, a Pannónia Biztosító felügyelőbizottságának elnöke elképzelhetőnek tartja-e, hogy a következő hetekben még adakozás jelleggel állami pénzek folyhatnak politikai jellegű szervezetekhez?
– Azt gondolom, hogy szinte biztos. Ahogy látjuk a most éppen aktuális kormány működését, valószínűsíthető, hogy a költségvetés tervezett deficitje már az új kormány megalakulása előtt eléri az egész évre tervezett szintet. És szinte biztos, hogy különböző csatornákon folynak ki pénzek.
– Volna két ellenvetésem. Az egyik, hogy a független elemzők is azt mondják, hogy májusig az egész évre tervezett hiánynak nyolcvan százaléka következik be körülbelül. A különböző csatornákon való pénzkiáramlást pedig utólag a zárszámadáskor a parlament ellenőrzi.
– Hogy hány százalék lesz a deficit és hogy mennyi csontváz marad még bent, nehéz lesz megmondani. Azért nagyon sok olyan pénz nem folyik ki, amelyet kellene folyósítani. Azt gondolom, hogy ténylegesen az idei költségvetési hiány sokkal nagyobb lesz a tervezettnél, ha az új kormány nem fog egy új költségvetést csinálni. Másrészt pedig a kiáramló pénzeket valóban tudja majd ellenőrizni az Állami Számvevőszék, de a zárszámadás jövő ilyenkor lesz, vagy még annál is később, és abból visszahozni már nagyon nehéz a pénzeket.
– A hiány nagyságát független elemzők 5,5 százalékra teszik. Ez nagyságrendileg nem nagyobb, mint a hivatalos 3,8 százalék.
– Azt gondolom, hogy nem 5,5 százalék lesz a hiány nagysága, hanem könnyen elérheti a hét vagy a nyolc százalékot is, és ebbe még nem számoltuk bele azokat a szükséges adósság-átvállalásokat, amelyek a MÁV-nál, a BKV-nál vagy más állami vállalatoknál, a Magyar Fejlesztési Banknál felhalmozódott adósságok költségvetési átvállalásai. Tehát azt gondolom, hogy hasonló trükközés folyik a költségvetésben, mint 2006-ban, csak akkor ez a trükkcsomag visszahullott a Gyurcsány-kormány nyakába, most meg úgy néz ki, hogy az Orbán-kormány nyakába fog hullani.
– Ami a trükkök százait illeti, azt egy korábbi politikusgarnitúra művelte önmaga által is bevallottan. Most azonban egy másik politikuscsapat irányítja az országot.
– Azt gondolom, hogy a trükkök változatlanul léteznek, bár lehet, hogy kicsit másfélék. Egyébként a Pénzügyminisztérium államtitkára speciel pontosan ugyanaz, mint aki 2006-ban a trükközős államtitkár volt.
– A jegybank héten kiadott stabilitási jelentése szerint a hazai külföldi tulajdonú bankok az év végéig 334 milliárd forint nyereséget érnek el összesen. Ennek a nagy részét azonban nem az iparnak, mezőgazdaságnak, kereskedelemnek folyósított hitelből mutatják fel, hanem az állampapírpiacon érik el, azaz az államkassza fizet kamatokat ezeknek a külföldi tulajdonú bankoknak.
– Teljesen deformálódott a magyar pénzügyi rendszer szerkezete az elmúlt esztendőben. Egyrészt a magas kamatok, másrészt a bankok – hogy úgy mondjam – pénzéhsége arra hajtja a bankokat, hogy ne a vállalkozásoknak hitelezzenek, hanem az államot hitelezzék. Tehát eltorzult teljesen a magyar pénzügyi rendszer.
– Ha hivatalos adat szerint is napi ötmilliárd forinttal növekszik a napi adósságállomány, akkor a válságokat lehet-e egyáltalán kezelni?
– Rettenetesen magas Magyarországon az adósságállomány, és nagyon gyorsan növekszik, miközben csökken a gazdasági teljesítmény. Sajnos nyolc év alatt olyan sebes lett a magyar gazdaság, hogy ha nagyon gyorsan növekszünk az elkövetkező tíz évben, akkor tíz év alatt leszünk ott, ahol most kellene lennünk.
Kövessen minket a twitteren is: http://twitter.com/mr1hu
