Fotó: SzoborLap.hu/uzmariAz átlag polgár a Pécs Európa Kulturális Fővárosa program kapcsán eddig általában kétféle típusú információt kapott. Vagy az ünnepi eseményekről szóló protokoll tudósításokat, vagy a különféle el nem készült létesítményekről, a határidők csúszásáról hallott. Itt az idő, hogy a hallgatók megismerjék a programnak azokat a háttérben dolgozó, „névtelen” működtetőit, a rendezvényeket kiszolgáló, azokat szervező hivatásos és önkéntes munkatársakat, akik nélkül megállna a gépezet.
A műsor készítői négy részen át követik, hogy a fő helyszínen a pécsi Mária utcai management központban portástól a programszervezőkön, koordinátorokon át az igazgatókig kik és mit dolgoznak, kik és hogyan hangolják össze a sok-sok helyszínen zajló, óraműszerű pontossággal működő eseménysorozatot. Ellátogatnak majd a Széchenyi téri Info-ponthoz, a Zsolnai-negyedbe és még sok más érdekes helyre is.
Hallgassa meg a sorozat első részét.
Az első részben, február 19-én bemutatták a management központot, ahol azelőtt bányász-múzeum, majd Európa-ház volt. Szó esett a szórólapok, ajándékok, söralátétek designjáról, Kalmár Lajos fotókiállításáról, s a program arculatának eozin zöld színéről is. Közel hatszáz kamaszkorú és idős önkéntes segíti az EKF munkáját hallatlan alázattal és lelkesedéssel, velük is megismerkedhettek.
Hallgassa meg a sorozat második részét
Egyre több e-mailre és postai úton érkező levélre kell válaszolnia a Pécs 2010 Menedzsment Központban dolgozóknak, a sajtósok egyelőre bírják az iramot. A kellemetlenkedő kérdések nem is levélben érkeztek/érkeznek hozzájuk, inkább személyesen, avagy telefonban teszik fel az újságírók. Hogy mit kezd ezekkel a sajtófőnök - ez is kiderült a sorozat második részéből.
Elkészült beruházások nélkül is Kulturális Főváros Pécs - állítja az ügyvezető, aki szerint az idei programok meggyőzik majd erről a kétkedőket. Az új létesítmények hosszú távú fenntarthatósága is szóba kerül, ezzel kapcsolatban azért még vannak kérdőjelek. Digitális fotózkodás, jövőkő festés - mindez már új helyszínen, a Széchenyi téri Info Pontban, mely hétvégén is nyitva áll az Európa Kulturális Fővárosa program iránt érdeklődők előtt, akik úgy tűnik, egyre többen vannak. Főként a programokról kérdezősködnek az emberek, ahogyan Székesfehérváron is, ahol nemrégiben nyílt egy ilyen Pont.
Hallgassa meg a sorozat harmadik részét
A sorozat harmadik részében ellátogattunk az Európa Kulturális Fővárosa program legbonyolultabbnak tartott beruházásának helyszínére, a Zsolnay Kulturális Negyedbe. Érdekes a látvány: a lebontott épülethalmazok mellett rekonstruálandó műemlék együttesek, valamint épülő, egyelőre megfejthetetlen létesítmények képe fogadott minket. Hogy miként történik a műemléképületek felújítása párhuzamban az újak építésével - ezt is elmondta a beruházás vezetője, akinek hamarosan ötszáz munkást kell koordinálnia.
Egy tíz éves álom megvalósulásáról beszélt a Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft. ügyvezetője, aki egyébként személyesen vette át az Amerikában élő Gyugyi Lászlótól magángyűjteményének míves darabjait, melyek jutányos áron jutottak el Pécsre, és lesznek láthatóak a Sikorszky-házban hamarosan. A Zöld Ház gazdája is büszkén mesélt terveikről, hiszen a Bóbita Bábszínház is végre otthonra lel, és a novemberi Bolond Istók bemutatóval nyitja meg kapuit. Az 5,5 hektárnyi területen fekvő Kulturális Negyed különféle részeit jövő tavaszig szakaszosan adják át a nagyközönségnek.
Hallgassa mega sorozat negyedik, befejező részét
Kik és miért ekézik az Európa Kulturális Fővárosa programot? A kulturális igazgató a sorozat negyedik részében arról beszélt, hogy kik és miért ekézik az Európa Kulturális fővárosa programot, valamint arról is, hogy mekkora összeg jutott a civileknek pályázatokra. Hogy milyen szempontok szerint lehetett nyerni - ezt már a Civil Közösségek Háza helyettes vezetője mesélte el székhelyükön, egy több mint száz éves épületben, mely jelenleg hatvan civil szervezetnek ad otthont. Kiderült, kik a civilek egyáltalán, és miért nem lenne nélkülük Pécs sikeres kulturális főváros. "Képek a mélyből" - ez már a Házban látható tárlat címe, mely a János vitéz 2001-ben megjelent háromnyelvű kiadványának illusztrációiból nyílt - hátrányos helyzetű cigánygyerekek alkotásaiból, melyek megjárták a világot, a rajzok angol nemesi családok falait is díszítik. Születésükről, az egykori rajzszakkör terápiás hatásáról, és ennek az egésznek a mai jelentéséről is beszélgettünk az egykori rajzosokkal, a beás fordítóval, és azzal a tanárnővel, aki mindennek "lelket adott".
