Fotó: Wikimedia/Kaboldy
Hallgassa meg!
Lassányi Gábor régész 2005 óta vezeti az aquincumi temető feltárásait. 2006 májusában találták meg a ritkaságnak számító húsz centiméternyi hosszú, kéttenyérnyi nagyságú ólom átoktáblát, amely feltárásakor a korróziótól teljesen olvashatatlan volt.
Átoktáblák görög területeken is előfordultak, de igazi elterjedésük a római korra jellemző. Gyakran kerülnek elő temetőkből vagy mély kutakból, mert nehezen hozzáférhető, az élők világától minél távolabbi helyre kellett őket rejteni. A hiedelmek szerint ugyanis az átok akkor teljesült, ha a táblát nem bolygatták meg. A halottakhoz közel eső helyen a tábla ereje fokozódott, mert a halottak szellemei közben tudtak járni, végre tudták hajtani az átkokat, de a táblákkal üzeneteket lehetett küldeni a túlvilágra is. Az átkok között vannak egészen praktikusak is, mint például „Aki elvitte a köpönyegem, sántuljon le!”, vagy perben, haragban állók átkai, melyek az ellenfél ügyvédjét sújtották, de szerelmi varázslások is előfordultak. Az átkok megfogalmazására külön szakma jött létre, az ezt végző varázslók, kuruzslók különböző szertartásokat is végrehajtottak, gyógyszereket készítettek, mérget kevertek, rontásokat hárítottak el.
A Gondolat-jelben Gócza Anita Lassányi Gábor régésszel beszélgetett.
Kövessen minket a twitteren is: http://twitter.com/mr1hu
Utolsó frissítés: 2010-06-17 11:00:49
