Romániában nem szűnik az aranyláz

Fotó: Neubauer Rudolf

Hallgassa meg a műsort!

A határokon átnyúló környezeti hatásokat szabályozó espoi egyezmény értelmében a beruházónak a szomszédos országok véleményét is figyelembe kell vennie, ha az esetleges környezetszennyezÅ‘ hatások a másik országot is érinthetik. A DevaGold nevű cég ezért Budapesten és Szegeden is közmeghallgatást tartott. Hosszas elÅ‘adásban ismertette a tervezett technológiát, biztosította a hallgatóságot, hogy az arany kitermelése biztonságos lesz, és kevesebb cianidot használnak majd, mint a verespataki bányánál.

Nicolae Stanca, a DevaGold vezérigazgatója azt mondta, Csertésen a kitermelés egy korábbi, 2006-ig működÅ‘ bánya területén történik majd. Itt összesen három lakóház található, tulajdonosaiknak már kártérítést fizettek, és az új házaik is épülnek már máshol, több magánszemély telkét pedig megvásárolták. Az érintett területen nincsenek sem régészeti emlékek, sem temetÅ‘k, sem templomok, tette hozzá a vezérigazgató. A beruházás miatt egy erdÅ‘t ugyan ki kell vágni, a román törvények értelmében azonban helyette a cég más területen háromszor nagyobb erdÅ‘t köteles telepíteni.

Arra a kérdésre, hogy miért a ciános technológiát választották, Nicolae Stanca azt válaszolta, figyelembe vették a helyi lakosok, valamint a szomszédos országok fenntartásait, félelmét, ezért egy drágább technológiára szavaztak, és csak az utolsó fázisban használnak majd ciánt. Az összes kitermelendÅ‘ nemesfém ércbÅ‘l csak az úgynevezett koncentrációs fázisban alkalmaznak ciánt, ami összesen tíz százalékot jelent, vagyis évente 315 tonna ciánt használnak az eljárás végén. A biztonság növelése érdekében a cianidos tárolót a nagy tározó mögé helyezik el. Ha véletlenül mégis baleset következne be – ami ezer évente egyszer történik – tett hozzá a vezérigazgató, a 40 ezer tonnás zagytározó mögött lesz a cianidos kis tározó, így véleménye szerint nyilvánvaló, hogy a rendszer biztonságos.

A DevaGold vezérigazgatója közölte, egy esetleges baleset esetén rendelkezésükre áll a kártérítéshez szükséges összeg. A bányatörvény értelmében hétmillió eurót kell befizetnünk a környezetvédelmi garancia alapba.

A közmeghallgatáson részt vevÅ‘ környezetvédÅ‘k szerint a környezeti hatástanulmány angol és magyar nyelvű fordítása között komoly ellentmondások találhatók. Fiedrich Róbert, a Magyar TermészetvédÅ‘k Szövetségének programvezetÅ‘je botrányos minÅ‘ségűnek nevezte a fordítást, és arra is felhívta a figyelmet, a tervezett zagytározó gátja kÅ‘töltéses lesz – ez az angol változatból derül ki –, és az elmúlt évtizedekben történt gátszakadások és ciánszennyezések nagyrészt hasonló típusú gátaknál történtek.

Fiedrich Róbert szerint az is komoly aggályokat vet fel, hogy a kanadai beruházó cég nem rendelkezik bányászati tapasztalatokkal, ez lenne az elsÅ‘ ilyen jellegű beruházása. A környezetvédÅ‘ nem lát garanciát arra, hogy a vállalat képes lesz biztonságosan alkalmazni a technológiát és a berendezéseket.

Illés Zoltán környezeti ügyekért felelÅ‘s államtitkár szerint a legkomolyabb aggály a csertési beruházással kapcsolatban maga a cianidos technológia, és annak veszélyei, de nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy tározó tér megépítése – bárhova helyezik is el – a környezet pusztítással jár. Egy esetleges katasztrófa esetére pedig semmiféle tervet nem tudott bemutatni a beruházó cég, tette hozzá Illés Zoltán. A magyar álláspont Csertéssel kapcsolatban sem lesz más, mint Verespatak esetében: a beruházás elutasítása, ígérte az államtitkár.

Romániában a civil társadalom ereje gyenge azzal a propagandával szemben, amit akár Verespatak, akár Csertés mellett folytatnak. Csertésen pedig a polgármesteri hivatal a terv legnagyobb támogatója. A román sajtó ugyan napi rendszerességgel foglalkozik a gazdasági és politikai érdek-összefonódással, visszatérÅ‘ téma, hogy a csertési és a verespataki bányászat elindítása mögött ugyanaz a gazdasági érdekkör áll, hiába leplezi le azonban a sajtó az érdek-összefonódást, ha a következÅ‘ oldalon vagy a következÅ‘ percben már terjedelmes hirdetés, reklám népszerűsíti a tervet, s ez alól az erdélyi magyar írott és elektronikus média sem kivétel.