Fotó: Flickr/artemuestra
Hallgassa meg a Kihívás adását!
Már nem csupán arról van szó, hogy a bankoknak azért van szükségük újabb tÅ‘kére, mert Görögország miatt veszítenek – hívta fel a figyelmet az euróválságot elemezve Surányi György volt jegybankelnök, egyetemi tanár.
A közgazdász szerint az igazi kockázat az, hogy Görögország krízise, az állam fizetésképtelensége láncreakcióként továbbhalad-e az unió tagállamaiban. Ez utóbbi esetben valóban óriási lenne a bankok vesztesége – hangzott el a Kossuth Rádió Kihívás című műsorában.
Az európai monetáris unió alappillérei recsegnek, ropognak – fogalmazott Surányi György. A rendszer három alapelve szerint ugyanis európai monetáris uniós tagország nem mehet csÅ‘dbe, ha mégis, nem mentik meg, harmadik elvként pedig az Európai Központi Bank, a monetáris unió jegybankja nem tölti be a végsÅ‘ hitelezÅ‘ szerepét. De miért is ne mehetne csÅ‘dbe egy ország, miért is ne lehetne megmenteni, ha ez az olcsóbb megoldás – tette fel a kérdést Surányi György, hozzátéve: ha az EKB nem tölti be a végsÅ‘ hitelezÅ‘ funkcióját, akkor nincs olyan pénzügyi rendszer, amely adott esetben ne omolhatna össze.
Nem ajándék a feltÅ‘késítés
Róna Péter, aki korábban New Yorkban volt bankigazgató, ma oxfordi egyetemi oktató, rámutatott: az európai bankrendszernek a görög kötvények értékének legalább felét veszteségként kell elkönyvelnie. Emiatt a bankok jelentÅ‘s részének tÅ‘kehiánya keletkezik, ezt kell kiküszöbölni, mert különben az egész rendszer stabilitása kerül veszélybe. A részletek feltárására szerdáig kell várni – tette hozzá Róna Péter, megjegyezve, nem ajándékról lenne szó. A feltÅ‘késítés vagy privát forrásból történne, vagy a bankok részvényeket bocsátanak ki a befizetÅ‘ államok számára.
Róna Péter szerint a gond idÅ‘vel újratermelÅ‘dhet, egy-két év múlva újabb válságtanácskozásra ülhetnek össze az uniós miniszterelnökök. Görögország euróövezeti tagságáról szólva elmondta: még a hatvanas években kimutatta a világhírű magyar közgazdász, Balassa Béla, hogy ha egy pénzügyi rendszerbe érdemben különbözÅ‘ fejlettségű országok kerülnek, a különbség csak tovább nÅ‘ közöttük, a fejlettebbek versenyelÅ‘nyre tesznek.
Magyarországról szólva a közgazdász kijelentette: nekünk nem a külföldi tÅ‘ke becsalogatására van szükségünk, hanem a magyar tÅ‘keképzÅ‘ képesség fejlesztésére. Ahogy a lengyelek és a csehek is csinálják – fogalmazott, hozzáfűzve, forintalapú hitelezésre van szükség. Róna Péter szerint hazánknak elsÅ‘sorban az államadósság devizaarányát kell csökkentenie, nem feltétlenül az adósság egészét. „Tudnivaló, hogy egy ország a saját fizetÅ‘eszközével soha nem mehet tönkre” – jegyezte meg.
