Neve a Rózsa családnévnek a nyelvjárási változata. Határában egy Árpád-kori harangot, egy templom alapjait és egy 12. századi bronz templomi füstölőt találtak a régészek, amelyet a szegedi Móra Ferenc Múzeumban őriznek. Egy 1719-es oklevél adatai szerint a mai Ruzsa területét Szegedhez csatolták. A híres betyárt, Rózsa Sándort itt fogták el 1857. május elsején. A ruzsaiakról írt 1932-ben megjelent novellájában Móra Ferenc.
A falunak 1947-től van önálló plébániája. A település 1950-ben lett önálló, római katolikus templomát Takács János szegedi építész tervezte, 1987-ben szentelte föl Gyulai Endre Szeged-csanádi megyés püspök. A ruzsai római katolikus templom tizennyolc méter magas, nyitott, pagoda stílusú tornyában három harang lakik. A délidőben megszólaló 320 kilós harang Gombos Miklós mester őrbottyáni műhelyében készült 1998-ban.
